A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári színjátszás 1919-ig

194 ZÁDOR TIBOR 4. kép. Vágó (Vanzsura) Ferenc 5. kép. Kiss Ferenc vábbá a munkásfiataloknak, sőt az iskolás tanulóifjúságnak működési helye. Itt alakult ki a munkásság kulturális fellegvára. A színpad felavatásakor a Leánykérő c. egyfelvonásos népszínművet adták elő. Irta Rákosi Jenő, zenéjét szerezte Erkel Gyula. Közreműködött az 1893-ban DiósgyőrVasgyári Zenekar-rá szervezett fúvószenekar is, amelyet Havasi József karnagy vezényelt. Ugyanis 1896-tól a zenekar már vonószenekari összeállításban is szereplőképessé vált, s ettől fogva mindig hűséges segítője volt a színjátszóknak. A megnyitó beszédet Vanzsura (Vágó) Ferenc (4. kép) tartotta. Beszédében elmondta, hogy a munkások nehéz munkával, sok-sok verejtékcsepp hullatásával keresik meg mindennapi kenyerüket. Fáradságtól remegő izmokkal, elcsigázott testtel térnek nap mint nap pihenőre, lelkükben csak a gondolat él, hogy a felkelő nap jöttével újra és újra kezdjék nehéz munkájukat. S míg ez így tart évek hosszú során át, ezalatt nagyon sokan megfeledkeznek szellemük és művészi tehetségük műveléséről. Az élet rohamosan fejlődik, a tudomány és művészet óriási tért hódított, az ipar és kereskedelem soha el nem képzelt mennyiségű árut állít elő és szállít. S ebben a rohamos fejlődésben vérző szívvel kell látniuk az elparlagiasodott lelkű munkatársaikat, akik a súlyos munkától elcsigázottan, szabad idejükben nem gondolnak lelkük művelésére, hanem azt a boros- és kártyaasztalok mellett töltik el. Ezzel a jelenséggel számolt a Jószerencse Dalkör vezetősége, amikor elhatározta, hogy a Munkásétteremben (6. kép) a munkásság közművelődésének fejlesztésére színpadot építtet. A gyár igazgatósága engedélyezte