A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári színjátszás 1919-ig

A D1ÓSGYÖRVASGYÁRI SZÍNJÁTSZÁS 1919-IG 195 a színpad felállítását. Legyen ez a színpad a művelődés otthona, s a fáklya, amelyet ma meggyújtanak, lobogjon örökké a magyar munkásság dicsőségére

8

. E színpadavató ünnepélyen énekelte el először nyilvánosság előtt a Jószerencse dalárdája a Dalkör jeligéjét, amelynek szövegét Veres Miksa írta, zenéjét Szebenyi József karnagy szerzetté. Szövege a következő : Ércnek, vasnak életet ád az erős karunk, Szeretni e drága hazát, lelkesít dalunk. A színpad berendezése a kor igényeinek megfelelt: nagyméretű volt, zsinórpadlással, villaínyvilágítással, férfi- és női öltözővel. Csupán a zenekari árok hiányzott, amelyet a zenekar részére később építettek meg. A színpad építési költségeit a vasgyár fedezte, az egyesület hozzájárulás címén formálisan 108 K-át fizetett. A színpad építését Bartók Ferenc, az asztalosműhely művezetője, a Jószerencséneik ugyancsak lelkes tagja irányította. A modern színpad akkor vált tökéletesen használhatóvá, amikor a következő évben gazdag ruhatárral is ellátták. A Jószerencse ugyanis Tiszay Dezső színigazgatótól színházi ruhatárának megvételére ajánlatot kapott. Tiszay előzőleg Miskolcon, s ekkoriban Nagybányán szerepelt. Tiszay Dezső tönkrement, ruhatárát árverés útján a vasgyáriak vásárolták 6. kép. A munkásétterem., a diósgyőri munkásság kulturális életének fellegvára (Már lebontották) 13*