A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári színjátszás 1919-ig
A DIÖSGYÖRVASGYARI SZÍNJÁTSZÁS 1919-IG 2. kép. Zina Ferenc 3. kép. Jablonka Ilona végződött. Ez szerencsés tényezőnek bizonyult a diósgyőri színjátszás jövője szempontjából, mert a kitűnő színjátszó házaspár még évtizedeken át sok nagyszerű alakítással lepte meg a vasgyári közönséget s szerzett sok elismierést a vasgyári színjátszásnak. Főleg azért kell nyereségről beszélnünk, mert Vanzsura (Vágó) ekkor az Ózdra való távozás gondolatával foglalkozott, a házassága azonban ittmaradásra késztette. Az elért siker fellelkesítette a színjátszókat és még ebben az évben bemutatták Csiky Gergely: A vadrózsa c. népszínművét is, ugyancsak a Kaszinó színpadán. A színjátszó együttes lelke Meregalli volt, aki a próbákra mindig feleségével jött, és egy csokor virágot is hozott, amelyből a nőszereplőket kivétel nélkül megajándékozta. Ezzel rögtön megszerezte a szereplők rokonszenvét. A baráti légkör megteremtésében nagy érdeme volt Meregalli feleségéneik is, aki lánykorában hivatásos színésznő volt. Mint asszony, már nem játszott szerepeket, tanácsai sokban hozzájárultak az előadott színdarabok sikereihez. A Meregalli házaspár vasárnaponként uzsonnára hívta meg a szereplőket, akik rövidesen szoros baráti közösségé kovácsolódtak össze 7a . A Munkásétterem színpada 1896-ban épült fel és a diósgyőrvasgyári munkás színjátszás dologi feltétele biztosítást nyert. Ettől kezdve ez a hely lett a Jószerencse Dalkör műkedvelő dalosainak, szín játszóinak, to13
