A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon

158 KILIÁN ISTVÁN testáns körökben a jezsuitákat tartották a költemény szerzőinek, ámbár a szerző neve ki volt nyomtatva. Sok rágalom keletkezett ebből, még a korcsmákban is gúnydalokat énekeltek a jezsuitákról, mire ők egy ellendallal feleltek." 76. Ludi theatrales sacri, sive opera comica posthuma. Monachii. Wagner. 1666. Possessor jegy: 1695. Residentiae Patakiensis 1695. Vö. Szántó i. m. 41. 77. Terentius magyarországi népszerűségét illetően vö.: Maróti Egon: Terenz in Ungarn (Separatum) Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae VII/1. 1961. A magyarországi jezsuita iskolákban egyébként a terentitusi Andria „motskaitól megtisztított" változatát játszották 1697-ben Eperjesen, 1702-ben Zágrábban, 1708-ban Kassán, 1719-ben Selmecbányán, 1722-ben Komáromban, 1741-ben Rozsnyón. Vö: TJ 35, 41, 44, 52, 55, 61, 68. 79. 78. Lelőhelyük: Székesfehérvár, Püspöki Levéltár. Jelzet nélkül. A kézirat felderítésében, a vonatkozó szakirodalom felgöngyölítésében a segítségemre siető Sulyok Ignácnak ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni. 79. 1754. Rozsnyó: Balthasar Babyloniorum. Rex. TJ 101. Egyetemi Könyvtár. Kézirattár Ab 100. 1766. Székesfehérvár: Boldizár. A Jesus Társaság Nemes Ifjúságától Székes Fehérvárot Magyar Nyelven tartatott Szomorú-Játék Gyurkovics Ferenc úrnak tiszteletére." Nyomtatott programja Pesten készült. Vö: TJ 125. Magyar Kszeml. 1883. 319. Német Nyelvű Programja uo. 330. 80. Bayer is említ ilyen témájú darabokat, i. m. 1897. I. 53—54. II. Függelék 401— 404. Vö. még: TJ 122. Magy. Kszeml. 1883. 319. SÍ. 1753. Buda: Infimisták. ,,... innocentis eloquii lepore binos fratres e patrio Mausoleo Conradum et Emericum Eszterhazios ob bonorum divisionem mutuuis odiis misere discissos lerta spectantium accalamatione feliciter reconciliavit. TJ 98. 82. Supr. Med. Dávid Victor. TJ. 125. 83. 1657, 1677, 1668. Trencsén, 1672, 1676. Szakolca, 1747. Nagyvárad, 1748. Trencsén, 1750. Kassa, 1764. Nagyszombat. 1766. Sárospatak. TJ 26, 30, 31, 32, 88, 90, 93, 121, 125. 84. 1597. Kolozsvár: „história Sfancti] Stephani Regis acta est per speciem fabuláé in scena. TJ 16. 1616. Zágráb. S[anctum] Stephanum Ungariae Primum Regem, divisa in duos dies Actione Regni Proceribus ad Comitia congregatis in scenam dederunt. TJ. 18. 85. Vö: Kilián István: Ismeretlen iskoladráma-gyűjtemény a XVII—

XVIII. századból. Borsod-Miskolci Füzetek. Irodalomtörténet. Nr. 5. Miskolc, 1967. 10—11. Kilián, i. m. 1968; A magyarországi Miklós-kultusz első drámatörténeti emléke. Múzeumi Kurir 5. Debrecen, 1971. 22—28. Latin nyelvű komédia a XVIII. század elejéről a miskolci levéltárban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. X. 383—433. (Miskolc, 1971.) 86. Kilián, i. m. 12. Jelzete: Gyulafehérvár, Batthyány-könyvtár. MSS K5V20. 63. 7. sz. 87. Magyarország helységnévtára, 1944. (Budapest) című kötetben: A Magyarországtól elcsatolt területek községeinek és városainak névjegyzéke. 1944. (Budapest) 1. A község neve ma: Valcele. A továbbiakban: Helységnévtár. 88. Vö.: Czuczor—Fogarasi: A magyar nyelv szótára. Pest, 1870. V. 1422. A község később felvette a Mezőszopor nevet. Mai neve: Soporul de-Campie. Helységnévtár, 1944. 92. 89. Monostor: Temesvár megyei község. Helységnévtár (1944). 66. Fitod: Csík megyei pusztának a neve. Czuczor—Fogarasi. II. 856. 90. VII. kimenetel. A túró tűrő variánsa ismert. Czuczor—Fogarasi. i. m. VI. 530. A fenyővíz fenyőmagból készített pálinka. Különösképpen Csík megyében volt ismeretes. Vö: Szinyei József: Magyar Tájszótár. Budapest, 1897—1901. I. 575. 91. Nyilvánvaló, hogy Nagyenyedről van szó. X. kimenetel. 92. MNyTSz. III. 1605. Mikes: Törökországi levelek. 1794. 255. 93. Kolozsvárt 1579-ben, Gyulafehérvárt ugyancsak 1579-ben alapítottak a jezsuiták missziót. Vö: Csiky Miklós: A gyulafehérvári róm. kath. főgymnásium története. 1579—1896. Gyulafehérvár, 1896. Gimnáziumi Értesítő. 8—95. Erdélyi Károly: A kolozsvári r. kath. Főgymnásium története 1579—1898. Kolozsvár, 1898. Gimnáziumi Értesítő. 8—76. 94. Bán Aladár: A kincskeresés a néphitben. Ethn. XXVI. 1915. 28—40. 86—93.