A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

HUSZTY Sándor: Herman Ottó megindítja az Aquilát (1894)

Herman OTTÓ MEGINDÍTJA AZ AQUILÁT (1894) 11 Tegyünk tehát úgy, hogy Ön mondja meg a minimumot, a melyért vállalkozik, én pedig a maradékra fognék számot tartani, s igyekez­nék Semiseyt s még más Sportsmaneket 'belevonni a dologba. Mert hogy kitérhetnék, nem hiszem, nem is tehetem, ha élni akarok; már pedig élni muszáj. Mindenesetre jó lesz, ha minél előbb elhatá­rozza a dolgot s tudósít róla. Scrupulusaira nézve Putezky azt mondta, hogy tegyen le rólok; így beszél Szily is s az áramlat olyannak lát­szik, hogy nem sok a hajlandóság a társulatnál már érintett rendek bővebb kifejtésére áldozni: olyan rendeket kívánnak, a melyek a tár­sulat vállalataiban még absolute hiányzanak. De legyen bármint, jöjjünk ketten megállapodásra; azt úgy is tudhatja, hogy én ilyen dolgokban önző nem vagyok. Szíves válaszát várva, maradok üdvözlettel tisztelő híve Herman Ottó" 2 . A hemiptera-monográfiának nem lesz sikere. Nagyok az erők, melyek ellene szegülnek, de a tettrekészség megvan a szerzőben. Itt lehet az al­kalom, hogy a természettudományoik elterjesztése [megkezdődjék. Kolozs­váron még csak szóban, alapismereteket közlő előadásokkal szolgálhatta megszilárdult elvét Herman Ottó. Most maga és mások foghatnák kézen a kíváncsi közönséget. Hát rendszerező, alapismereteket közlő kézikönyv felé noszogatta Horváth Gézái 1879 február eleji levelében. ,,Kedves Uram! Levelét vettem, s a mint az már természetem: legott nyakamba vettem a várost, hogy fölkeressem a magyar tudományos gépezet ez idő szerint való főfővezetőit. Nehogy idegrendszerére zavarólag hassak, legott elején kezdeni a dol­got. Az Ornis dolga még arra az esetre is biztosítva van, ha a társulati egész pályadíj másra fordíttatik is, ergo: az Ornis miatt vállalkozhat bárki arravaló. Ezt tudván ón az Ön dolgát hoztam szőnyegre; de már úgy van, hogy nem tudott az lelkesedést kelteni! Ennek két oka van: lször a Lygacidák absolute nem kelnek, holott az ellenkező mindenesetre a társulat érdeke, ha máskép nem, hát anyagi szem­pontból — kell is, hogy legyen; 2szor hogy bizonyos művek azért nem kelnek, tehát nem is hatnak, mert senki sem gondolt avval, hogy a szükséges talajt előkészítse, mi roppantul fontos egy dolog kivált a mi viszonyaink között. Éppen erre való tekintettel én tanácskoztam Dr. Károli barátunkkal és másokkal, s a mint én azt már régóta prédikálom, most is csak oda jutottunk: hogy hiába írunk mi specialiter egy nagy kör kis részletei­ről, (mielőtt hogy a nagy körről általános képet nyújtottunk volna annak a társadalomnak, a melyre hatni kívánunk, a melyre hatnunk kell hazafiságból és azért is, mert az anyagiak dolgában ő a forrá­sunk — polgárnak tudósnak egyiránt. Vegyük mostani rendszerünlket. Mi egyes rendek monográfiáit dolgoz­gatjuk ki, nyilván úgy gondolván az ügyet: ha majd valamennyi rend monografice meglesz, lehet főművet írni. Igen ám! de ez a feldolgozás egy századig is eltarthat, mit csinál addig a mívelődés, haladás, fő­képpen pedig a terjeszkedés? Azt mondják: ott van a culturnépek

Next

/
Thumbnails
Contents