A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Sándor: Az oszlári Holt-Tisza élővilágáról

AZ OSZLÁRI HOLT-TISZA ÉLŐVILÁGÁRÓL 649 mertnek, különösen keveset tudunk a lárvák életmódjáról. Rendkívül érdekes pl. az a kérdés, hogy az egyes lárvák milyen anyagokat használnak fel a tegez építéséhez. Vannak olyan fajok, melyek válogatás nélkül, a környezetükben éppen fellelhető vegyes anyagokból építik fel házukat. A fajok többsége azonban szigorúan meghatározott anyagot használ fel jellemző alakú tegezének felépítéséhez. A tegez építéséhez vegyes anyagokat használó fajok közé tartozik pl. a Limnephilus flavicornis FABR., melynek tegezépítő tevékenységét magam is vizsgáltam az oszlári Holt-Tiszánál. E faj lárvája azon kívül, hogy erős rágóival különféle növényi részeket darabol fel, majd ragaszt össze, előszeretettel felhasználja a tegezépítéshez az apróbb termetű vagy fiatalabb csigákat, kagylókat, vagy azok héjának töredékét is. Némelyik valóságos csigagyűjteményt ,,állít össze" a biotópjában élő csigákból. Érdekességként felsorolom, hogy egy, az oszlári Holt-Tiszából gyűjtött Limnephilus flavicornis FABR. lárva tegezéből milyen csigafajok házát sikerült azonosítanom: Hólyagcsiga (Physa fontmalis L.) Májmételycsiga (Gálba truncatula O. F. MULL.) Gombcsiga (Segmentina nitida O. F. MULL.) Fiallócsiga (Viviparus fasciatus O. F. MULL.): Fiatal példány. Lemezcsiga (Planorbis vortex L.) Tarajos csiga (Planorbis carinatus O. F, MULL.) Pajzscsiga (Acroloxus lacustris L.) Rácsos csiga (Gyraulus albus O. F. MULL.): Ennek háza szerepel legnagyobb számban. Közönséges vízicsiga (Bithynia tentaculata L.): Ház töredék. Mocsári csiga (Limnaea stagnalis L.): Fiatal példány. Elismerem, hogy e példa meglehetősen szélsőséges eset és érdekességén túl talán nincs különösebb jelentősége. Azonban mégis figyelemre méltó, ha tekintetbe vesszük, hogy ez az egyetlen tegez tartalmazta az oszlári HoltTiszából eddig előkerült puhatestű fajok csaknem felének házát. A továbbiakban csupán csak felsorolom az oszlári Holt-Tiszánál gyűjtött tegzes fajokat. Részletesebb ismertetésüket mellőzöm. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, a Hejő-patak közelsége miatt azt, hogy bizonyára akad a felsorolt fajok közül olyan is, melynek lárvája nem a HoltTiszában fejlődött ki, hanem a Hejő-patakban. Holocentropus picicornis STEPH. Holocentropus dubius RAMB. Ecnomus tenellus RAMB. Hydropsyche instabilis CLTRT. Phriganea grandis L. Dasystegia varia FABR. Agrypnia pagetana CURT. Mystacides nigra L. Mystacides longicornis L. Glyphotaulis pellucidus RETZ. Athripsodes cinereus CURT. Athripsodes bilineatus L.