A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Sándor: Az oszlári Holt-Tisza élővilágáról

650 TÓTH SÁNDOR Athripsodes aterrimus STEPH. Athripsodes dissimilis STEPH. Oecetis ochracea CURT. Grammotaulius nigropunctatus RETZ. Limnephilus vittatus FABR. Limnephilus extricatus MAC LACHLAN Limnephilus xanthodes MAC LACHLAN Limnephilus flavicornis FABR. Limnephilus affinis CURT. Limnephilus rhombicus L. Limnephilus lunatus Curt. Ironoquia dubia STEPH. Anabolis nervosa LEACH. KÉTSZÁRNYÚAK — DIPTERA A kétszárnyúak közé a köztudatban legyek és szúnyogok néven ismert rovarok tartoznak. A kétszárnyúak közül nagyon soknak lárvája fejlődik vízben. Különösen az olyan dús növényzetű, sekélyebb vizeket — amilyen az Oszlári Holt-Tisza is — kedvelik a lárvák. Ugyanakkor számos olyan faj van, amelynek lárvája nem kimondottan a vízben, hanem az iszapban vagy esetleg a nedves parti talajban fejlődik. A kétszárnyúak egyes csoportjainál még nem is ismert teljesen, hogy az egyes fajok lárvája tulajdonképpen hol fejlődik és életmódja is ismeretlen sok fajnak. A kétszárnyúak közül elsőnek a szúnyogokkal, pontosabban az igazi szúnyogokkal (Culicidae) foglalkozom röviden. Hazánk Culicidae faunája viszonylag jól ismert. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a szúnyogok az ember egészségügye szempontjából a legfontosabb rovarok közé tartoznak. Ezért kutatásuk világviszonylatban is intenzívebben folyt más rovarcsoportokénál. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a szúnyogkutatás szempontjából nem volnának fehér foltok hazánk területén. Egyik ilyen kevésbé feltárt vidéke hazánknak éppen az Alföld, beleértve a Borsodi síkságot is. Az oszlári Holt-Tisza Culicidae faunájának részletes vizsgálatával nem foglalkoztam. Mindössze egyetlen kérdést kívánok kifejteni ezzel kapcsolatban. A Holt-Tiszát szegélyező galériaerdőbe egyes években szinte lehetetlen bemenni a sok szúnyog miatt. Amint belépünk az erdőbe, az addig a növényzeten pihenő, vérre éhes szúnyogoknak hihetetlen tömege kel szárnyra és lepi el az embert. Más években viszont szinte alig van szúnyog, legalábbis tűrhető a helyzet. E jelenség a Tisza áradásaival kapcsolatos. Ha a Tisza áradása olyan mértékben megemeli a Hejő-patak és azon keresztül a Holt-Tisza vizét, hogy a Holt-Tisza is kiont, akkor az ár visszahúzódása után a galériaerdő kisebb-nagyobb mélyedéseiben visszamaradó, felmelegedő vízben a szúnyoglárvák milliárdjai fejlődnek ki zavartalanul, mivel ezekben a pocsolyákban halak nemigen vannak. Az ilyenkor kifejlődött