A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Sándor: Az oszlári Holt-Tisza élővilágáról

AZ OSZLÁRI HOLT-TISZA ÉLŐVILÁGÁRÓL TÓTH SÁNDOR A természetet szerető embert mindig vonzotta a vizek, vízpartok izgató rejtélyekkel teli változatos élete. Nem csoda, hogy e rendkívül érdekes és csodálatos világ számos költőt, írót megihletett. A vízi világot érdeklődéssel figyelő ember előtt a természet feltárja titkait. A természetbúvár számára is az év minden szakában bőségesen kínál a víz és a vízpart kutatnivalót. A víz az élőlények életében rendkívül fontos szerepet tölt be. A tudósok minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy Földünkön az élet a vízben keletkezett és fejlődött ki. Bár később az élővilág fejlődése során számos élőlény elhagyta a vizet és a szárazföldön telepedett meg, mégis a vizek és vízpartok élővilága ma is rendkívül gazdag és változatos, mert az. élőlények többsége kedveli a nedves talajt és a páradús levegőt. A vizek élővilága mindig izgatott engem is. Gyűjtő kirándulásaim során ezért gyakran elvetődtem különböző vizek partjára — a legutóbbi években úgy is mint horgász. Különösen kedveltem a Tisza holt ágait, melyek annyira változatosak, sokrétűek, hogy minden természetbarátnak tudnak nyújtani valami érdekességet. 1960-tól 1969-ig, vagyis kereken tíz éven át végeztem biológiai kutatásokat a Tiszapalkonya—Tiszatarján—Hejőbába által bezárt háromszög alakú területen. Közben nagyon gyakran elvetődtem az oszlári Holt-Tiszához is. Jelen dolgozatban az itt végzett munka eredményeit kívánom ismertetni — eredeti fényképfelvételekkel illusztrálva, Az oszlári Holt-Tisza Borsod megye déli részén, a borsodi ártér területén van, közvetlenül Oszlár mellett, a községtől Ny-ra. Maga a borsodi ártér kb. 35 km hosszan húzódik, váltakozó szélességben, Tiszapalkonya és Tiszavalk között, a Tisza jobb oldalán. A síkság elsősorban a vizeknek köszönheti, hogy nem egyhangú. Különösen korábban volt itt kiterjedt vízi világ, mivel a felszín gyenge lejtése miatt a Bükkből lefolyó patakok többsége lapos, mocsaras ártereken veszett el, nem érte el a Tiszát, A szabályozás sokat változtatott ezen a helyzeten, nagy területeken megszüntette a mocsarakat, de ugyanakkor új vizeket, főleg holt ágakat is hozott létre. Végeredményben vízszabályozási munkálatoknak köszönheti az oszlári Holt-Tisza is létrejöttét. A Holt-Tisza földrajzi fekvése megszabja környezetének éghajlatát. A terület beletartozik a Közép-Tiszavidék meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetébe. Jellemző a csekély felhőzet, az évi átlag 50—