A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

BODGÁL Ferenc: Istvánffy Gyula levelezése

ISTVÁNFFY GYULA LEVELEZÉSE 627 sait folytassa, s korai halála után munkásságát méltatlanul elfelejtik. Most közreadott leveleivel nem csupán munkásságának részleteihez akartunk újabb adatokat szolgáltatni, hanem tudományunk egyik alapos, lelkiismeretes munkálkodójának újabb, méltó emléket állítani. JEGYZETEK 1. Kálmány Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából jelent meg: Történeti énekek és katonadalok. Bp. 1952. Kálmány életrajzát Péter László írta. Tudománytörténeti bibliográfiát lásd: Sándor István szerk.: A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1945—1954. Bp. 1965., valamint Ortutay Gyula: Írók, népek, századok. Bp. 1960. 2. Herrmann Antal levelezései között 20 db Istvánffy által írt levelet találunk az 1887. ápr. 22. és 1899. márc. 4. közötti időszakból. Herrmann levelezését a szegedi Egyetemi Könyvtár őrzi. Herrmann Antal (Brassó, 1851. júl. 31. — Szeged, 1926. ápr. 15.): etnográfus, tanár. 1883-tól a német nyelv és irodalom tanára a fővárosi pedagógiumban. 1898-ban a kolozsvári egyetem magántanára lett a néprajz tárgyköréből. 1887-ben Katona Lajos és Wislóczki Henrik közreműködésével megindította az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn című folyóiratot. 1889-ben Hunfalvy Pállal megalapította a Magyarországi Néprajzi Társaságot. (Magyar Életrajzi Lexikon II. Bp. 1967. 712—713.) Munkácsi Bernát hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Kisfaludy Társaság levelezése őrzi. Ezek között Istvánffy 28 darab levelét találjuk ott 1893. dec. 6. és 1900. nov. 14. közötti időből. Munkácsi Bernát (Nagyvárad, 1860. márc. 12. — Bp. 1937.szept. 2L): nyelvész, ethnológus az MTA tagja. Hosszú időn keresztül az Ethnographia szerkesztője. Számos nyelvészeti és néprajzi tanulmánya jelent meg. (Magyar Életrajzi Lexikon II. Bp. 1967. 250—251.) Sebestyén Gyula levelezését a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára őrzi. Itt Istvánffynak 10 levelét találjuk az 1900. május 1. és 1914. január 28. közötti időkből. Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. márc. 7. —Balatonszepezd, 1946. febr. 12.) folklorista, irodalomtörténész, a MTA lev. tagja. 1909-től a Kisfaludy Társaság tagja. 1889-től az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, 1905-től a könyvtárosztály igazgatója. 1898-tól az Ethnographia szerkesztője. A Folklóré Fellows 1910-ben alakult magyar osztályának elnökeként a társadalmi gyűjtőhálózat néprajzi munkáját irányította. Több kötet, tanulmány szerzője. A Magyar Népköltési Gyűjtemény VIII. köteteként megjelent a Dunántúli gyűjtés c. munkája Bp. 1906. (Magyar Életrazi Lexikon II. Bp. 1967. 215.) 3. Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény. Sajtó alá rendezte: Bodgál Ferenc. Miskolc, 1963. Bodgál Ferenc: „Istvánffy Gyula (1863—1921)". Ethnographia LXXV (1964), 455— 458. Bodgál Ferenc: „Istvánffy Gyula, a palóc népélet kutatója". Borsodi Szemle 1963. é'V' 1. sz. 46—55. Bodgál Ferenc: „A matyó nép élete". Dokumentumok Istvánffy monográfiájának keletkezéséhez. Matyóföld 1963. III—IV. 32—39. Istvánffy Gúla levelezése a következő: Herrmann Antalhoz intézett leveleiből megmaradt 20 darab az 1887. április 22. — 1899. márc. 4. közötti időből. Közölve a Matyóföld-ben az 1897. ápr. 7-i és 1898. nov. 30-i. Munkácsi Bernát hagyatékában: 28 darab. Közölve a Matyóföldben 9 db: 1895. okt. 9., 1895. dec. 5., 1895. dec. 16., 1896. febr. 6., 1896. nov. 2., 1896. ápr. 28. 1896. jún. 27., 1896. okt. 23., 1898. ápr. 18. Sebestyén Gyula hagyatékában 11 darab: publikálatlan. A Herman Ottó Múzeum adattárában 1 db publikálatlan, a családtól most megvásárolt 9 db, publikálatlan. 40*