A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

BODGÁL Ferenc: Istvánffy Gyula levelezése

628 t BODGAL FERENC 4. Ethn. XXII (1911), 162—166., 22—223. 292—303., 363—368. Néprajzi Értesítő XII (1911), 1—16. Még egy polgári leányiskolát kell felállítani. Reggeli Hirlap, 1919. febr. 26. A Borsod megyei néprajzi gyűjtés történetére: Bodgál Ferenc: A miskolci múzeum néprajzi gyűjtése (1902—1962). Herman Ottó Múzeum Évkönyve IV. (1964), 219— 232., valamint Bodgál Ferenc: A néprajzi érdeklődés kiszélesedése Borsodban 1844től az első világháborúig. HOM Évkönyve X (1971) 323—340. 5. Kőris Kálmán tanár, etnográfus (Miskolc, 1878. aug. 5. — Budapest, 1967. febr. 10.) a miskolci múzeum néprajzi gyűjteményének megalapítója. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten szerzett rajztanári oklevelet. A század elején a Galilei Kör alapító tagja, s aktívan részt vett a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság alatt a Néprajzi Múzeum igazgatója. 1926-ban Bécsbe, majd a Szovjetunióba emigrált. A magyarság eredetének kérdése is foglalkoztatta. 1934-ben tért vissza Magyarországra, de mint tanár nem tudott állást kapni. 1947-ben mint tisztviselőt nyugdíjazták. A személyi kultusz időszakában a mozgalmi és a tudományos munkától visszavonult. 1959-ben munkásmozgalmi tevékenységéért Tanácsköztársaságért Emlékéremmel tüntették ki. Bodgál Ferenc: Egy miskolci tudós a Tanácsköztársaságért. Észak-Magyarország 1959. augusztus 2. Bodgál Ferenc: Kóris Kálmán. Borsodi Szemle IV (1960), 6. sz. 536—538. Bodgál Ferenc: Kóris Kálmán (1878—1967). Ethn. LXXVIII (1967), 602—603. A LEVELEK JEGYZETEI: I. Sebestyén Istvánffynak az Ethnographiaban megjelent „A borsod megyei palóczok" című tanulmányára utal, ld. 4. sz. jegyzet. Most előkerült levél a család gyűjteményéből. Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára 2543. II. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára: Sebestyén hagyaték. III. HOM Néprajzi Adattára: 2543. Vargha Gyula (Káva, 1853. nov. 4. — Bp. 1929. máj. 2.): statisztikus, költő, műfordító, az MTA tagja. 1883-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1900-tól titkára. A Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztője. 1928—29-ben az MTA másodelnöke. Magyar Életrajzi Lexikon II. Bp. 1969. 962. IV. HOM Néprajzi Adattára: 2543. V. Néprajzi Múzeum, Sebestyén hagy. Palócz mesék a fonóból. Meséli Istvánffy Gyula. Liptó Szt. Miklós, 189. VI. Néprajzi Múzeum: Sebestyén hagyaték VII. Néprajzi Múzeum: Sebestyén hagyaték VIII. Uo. IX. HOM Néprajzi Adattára: 2543. X. Néprajzi Múzeum: Sebestyén hagyaték Itt Istvánffy az eddig megjelent népköltészettel foglalkozó művekre céloz, mint Merényi: Sajóvölgyi eredeti népmesék, Pest, 186., Erdélyi: Népdalok és mondák, Pest, 1844—1848., ill. az MNGY eddig megjelent kötetei. XI. Néprajzi Múzeum: Sebestyén hagyaték XII. HOM Néprajzi Adattára: 2543. Malonyai Dezső (Pest, 1866. máj. 3. — Bp. 1916. ápr. 22.): író, művészettörténész. Igen jelentős a magyar népművészet körében munkatársakkal végzett gyűjtése. „A magyar nép művészete" (I—

V. Bp. 1907—1922) kötetek szerkesztője. (Magyar Életrajzi Lexikon I. Bp. 1967. 132.) Istvánffy az V. kötetbe („A palócok művészete") dolgozik, a levél erre vonatkozik. XIII. HOM Néprajzi Adattára: 2543. Seemayer Vilibáld (Bánfalva, 1868. júl. 6. — Bp. 1928. jún. 17.): antropológus, etnográfus. 1895-től 1920-ban történt nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán dolgozott. 1902-től igazgató. Igen értékes antropológiai, nép-