A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

BODGÁL Ferenc: Istvánffy Gyula levelezése

626 t BODGÁL FERENC réssel, visszavárólag, nem lehetne a szinházi ünnep keretében elszavaltatni? — Itt küldöm különben magát a Társulat levelét is, ha tudsz valamit tenni ez ügyben, kér és üdvözöl Miskolcz 1911. nov. 16. tisztelő hived Istvánffy Gyula XV. Borsod Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület Közművelődési Osztálya Nagyságos Ur! Egyesületünk a Lévay ünnepélyt emlékkönyvben megörökíteni óhajtván, mély tisztelettel kérjük szives engedélyét a díszelőadáson tartott prológusának az emlékkönyvben való közlésére. Kérjük továbbá méltóztassék ezt a versét nekünk kéziratban vagy nyomtatásban mielőbb megküldeni. Miskolc, 1911. decz. 21.-én. Dr. Szerényi sk. Mély tisztelettel titkár [Olvashatatlan aláirásl elnök A most publikált levelek Istvánffy Gyula életének utolsó évtizedéből származnak. Ebben az időben, két évtizedes néprajzi gyűjtő és feldolgozó munka után elérte amire vágyott, szülővárosában, Miskolcon kapott állást. A miskolci polgári leányiskola igazgatója és történelmi szakfelügyelő. Az 1899-ben alakult Borsod-Miskolczi Múzeum külső munkatársa, ennek az intézménynek szerény anyagi támogatását is élvezve, elsősorban a nyári szünidőben végez értékes gyűjtőmunkát. Korábbi gyűjtései is most érnek be, 1911-ben jelenik meg a ,,A borsod megyei palóczok" és ,,A palóczok lakóháza és berendezése" című tanulmánya, majd néhány kisebb cikke a napilapokban/' Legjobban azonban a gyűjteményes kötete, a „Palóc népköltési gyűjtemény" foglalkoztatja. Ezért levelezik Sebestyén Gyulával és másokkal, kutat és jegyzetel a könyvtárakban. Sajnos Miskolc város tudományos, szellemi élete nem tud olyan nívóra emelkedni, hogy a magasabb kutatói igényeket is kielégítse. A városnak nincs közkönyvtára, egyedül a múzeumnak és a református gimnáziumnak van számottevő anyaga, de ez — mint Istvánffy levelezéséből is kiderül — nem elegendő. A múzeum anyagi ellátmánya szerény, egy függetlenített igazgató-őr, valamint külső munkatársként néhány helybeli tanár dolgozik. Ebben az időben tevékenykedik a tárgyi néprajz területén Kóris Kálmán, aki egyben a múzeum néprajzi gyűjteményének megalapozója is.

5 Az első világháború kitörése megakadályozza, hogy Istvánffy kutatá-