A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

K. KOVÁCS László: Adatok a miskolci avasi templom történetéhez

60 K. KOVÁCS LASZLÖ bői és az alapító személy rangjából, társadalmi állásából stb. — feltételezzük, hogy ez a kápolna nem volt jelentéktelen kis építmény, és nem lehetetlen, hogy az északi bejáratnak nevezett gótikus ajtó (2. kép) ennek a kápolnának az ajtaja volt, amely a kápolnát a templommal összekötötte. Figyelmet kell itt szentelnünk annak a ténynek is, hogy az 1924-ben végzett helyreállítási munkálatok során a különböző mészrétegek alól felirat került elő, efölött a gótikus ajtó fölött, amely feliratban szerepel az 1489-es évszám és a Joannes név. MEGAY Géza szerint ,,Az évszám vagy a templom nagyméretű átalakításának, vagy inkább a teljesen elkészült templom felszentelésének az idejét jelenti"

12

. Mi sokkal valószínűbbnek tartjuk, hogy az évszám a Szűz Mária-kápolna felszentelésének az idejét jelzi — ami egybeeshetett a teljesen elkészült templom felszentelésével is — és a Joannes név nagyon is egybevág az oklevél datálásában szereplő: . . . feria sexta post festum sancti Johannis Baptisle . . . Keresztelő Szt. János nevével. A dolog természete kizárja, hogy a feliratban esetleg a kápolna papjának a neve szerepelne; egyelőre nem is tudjuk, hogy ki volt akkor a kápolna papja.

13 Az oklevélből látszik, hogy komoly gazdasági alap biztosította a kápolna fenntartását, funkciójának a teljesítését és a benne alkalmazott káplán fenntartását, megélhetését. Ezeket a javakat, ha a rendelkezések nem voltak pontosak, vagy a róluk szóló oklevelek elvesztek, de nagyon sokszor önkényesen is, a város a minden templomokra kiterjedő ius patronátusának erejével a maga hasznára igyekezett fordítani; így támadt per a Szt. Mihálykápolna javai miatt is.

14 De nemcsak az egyháznak, illetve az illető kápolna papjának támadt vitája — a javak miatt — a várossal, hanem előfordult az is, hogy a plébános bitorolta el a kápolna alapítójának, építtető jenek, adományokkal ellátójának a kegyúri jogait és tette lehetetlenné a kápolna eredeti rendeltetése szerinti funkcióját. Egy ilyen esetről szól — éppen a fent írt Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szentelt kápolnával kapcsolatban — az itt alább közölt oklevél is:''' Nos Bartholomeus decretorum doctor custos canonicus et vicarius in spiritualibus ecclesie Agriensis et causarum auditor generális, ad universorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod in anno domini infrascripto orta fűit coram nobis quedam contentionis et litis matéria inter egregium Stephanum Kowach dictum de Chaba ut actorem et principalem ab una, necnon discretum Valentinum presbiterum de Myskoltz velut in causam attractum et adverso principalem partibus ab altéra de et super facto spoliationis iuris patronatus ipsius Stephani Kowach quod in Capella Assumptionis beaté Marié virginis ad latus ecclesie Sancti Stephani Regis in dictum Myskolcz constructa habuit et eiectione capellani sui de dicta capella et non permissionis divina in eadem celebrare necnon iniuriarum dampnorum et earum occasione, cuiusquidem Stephani actoris nomine oblata fűit coram nobis actio per suum legitimum procuratorem in hec verba: Actio nobilis Stephani Kowach de Chaba contra Valentinum presbiterum de Myskolcz hec est: Quod prefatus Stephanus Kowach a multis retroactis annis fuisset et