A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

DALA József: Matyó lakodalom

MATYÓ LAKODALOM 593 szolgálók: a vőfély, a nyoszolyóasszony, a nyoszolyólányok és a rokonok. A menü a már ismertetett lakodalmi étlap. A vőfély hozza be az első tálat. Megáll a szoba közepén, minden egyes ételnél rigmust mond. A jó falatokkal elsősorban a menyasszonyt igyekszik ellátni, aki irul-pirul, alig meri szemét felemelni. Nagy kínálásra szedeget csupán az ételekből. Csak itt, a főasztalon, vannak a tálak mellett tányérok is. Az oldalasztalon a tálakból esznek öblös fakanalakkal. Ebéd után folytatódik a tánc. Minden tánchoz más ruhát ölt a menyasszony. (Menyasszonynak nevezik a fiatalasszonyt felkontyolásig, míg a koszorú le nem kerül fejéről.) A fehér menyasszonyi ruhát felváltja a fekete selyem egyes virágú, melyben a polgári esketésre mentek, majd a kék egyesvirágú selyemszoknya után a tüdőszín egyesvirágút, a libaszín kasmír ráncosat veszi fel. Bemutatja a fehér purgament (kázsmér) virágos ruháját is, az egész ruhatár sorrakerül. Kocsizörgés hallatszik az utcáról. Hozzák a menyasszonynak való ajándékokat. Edények, vödrök, zsírosbödön, karszékek egymás hegyen-hátán, egyéb használati tárgyak. A kamrába hordják be, melyet a menyaszszony holmijaival bútoroztak be. A kamra egyik sarka megtelt az értékes ajándékkal. A sok tortát, süteményt felhordták a padlásra. A tánc rövid pihenőkkel egész délután tart. Gyorsan sötétedik, sietnek kihasználni az időt. A kíváncsiskodók tömege is egyre növekszik. Vederszám hozza a vőfély a bort. Meregetik az öblös bádogpoharakkal. „Jó lagzi volt, vederrel ittuk a bort" hangoztatták később. Legtöbb helyen vödör helyett a borral töltött demizsont hordták körbe, de abból nem volt illő nagyot húzni. A szomjasabbak, a szemfülesek, a körben álló legények között váltogatták a helyet, amikor a demizson körbejárt. A lányoknak a lagzi nemcsak táncolási alkalom, de ismerkedési lehetőség is. Megjelennek az újlajbisok, a hímzett, lobogó inget viselő újlegények. Ezek már a legényekkel együtt isznak, táncolnak, barátkoznak. A szín alatt nagy üstökben, fazekakban, hatalmas lábasokban fő, fortyog a töltöttkáposzta, paprikáscsirke és a húsleves. A főzőasszonyok sürgölődnek az üstök között, kóstolgatják az ételt. A hatalmas udvart az ételek illata tölti be. Száll a füst a szabad tűzhelyek fölül. Beesteledelett. Meggyújtják a lámpákat. Szemerkél az eső, november van. Ha megered, be kell húzódni a szobába, át kell menni a szomszédokhoz. Hat óra körül jár az idő, lefújás van. Most kezdődik a lagzi fő eseménye, a vacsora, mert a lagzi egyben az evés, a jóllakás ünnepe is. Nagyon ritkán jutnak ilyen jó falatokhoz. Hús legfeljebb ha vasárnap van, mert a csirkét kiviszik a piacra. A hívatlanok is hazamennek vacsorázni. A menyasszonyt átkísérik a szomszédba, ott várják be a hérészmenet érkezését. Közben a vőlegény cimboráival borozgat, ügyelve arra, hogy le ne részegedjen, mert nagy szégyen lenne. A legények felkerekednek, nótaszóval vonulnak a lányosházhoz, ahol húzza a cigány, borral kínálkoznak a háziak. Táncolnak egy fordulót a menyasszony összegyűlt lánybarátaival, akik részt vesznek a hérészmenetben, lehetnek vagy negyvenen. Mindegyik kis szakajtóba kötött tányéron süteményt hoz. Felsorakoznak kettesével, hármasával. A menet elején három legény, kezükben borosüveg. Dalolva vonulnak. „Szállj el páva, szállj el páva, Kövesden keresztül szállj a babám ablakára. Maga van •Í»