A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
DALA József: Matyó lakodalom
592 DALA JÓZSEF szédokkal, egymásba kapaszkodva állnak a szekereken. Nagy ostorpattogással robognak végig az utcákon. A templom előtt már nagy tömeg várja a lakodalmasokat. A hintóból, kocsiból kiszállnak és elmennek a menyaszszonyért. Az első hintóba, melyet fehér lepedővel teregettek le a menyasszonyi ruha védelmére, a vőfély felsegítette a menyasszonyt. Megtelt a két hintó és a szekerek is a rokonokkal, násznéppel. A fiatal pár a templom előtt találkozik. Elindulnak az oltár felé, utánuk a két násznagy a násznéppel. A padok megtelnek a kíváncsi tömeggel. Lesütött szemmel rebegi el az elfogódott menyasszony az igent. Az esküvő után az avatás következik. A menyasszony a nyoszolyóasszonnyal a sekrestyébe megy, ahonnan a pappal jön vissza, feje fátyollal letakarva, kezében égő gyertya. A pap a leendő anyára ad áldást, ezért imádkozik. A tömeg tódul ki az ajtón, a pap a fiatal pár kezét fogva kíséri őket az ajtóig, ahol sorra csókolják, ölelik, boldog életet kívánnak nekik a násznép és az összegyűlt rokonság. Kiszabadulva a tömegből fényképészhez kocsiznak, míg a többiek sietnek haza. A matyók rendszerint kocsikkal (szekerekkel) mentek az esküvőre, később bérkocsikat fogadtak, majd magánautókat szereztek, a násznépnek pedig teherautót. Előfordult azt is, hogy autóbuszt béreltek, erre aggatták fel a szalagokat és a pereceket, kendőket. A felszabadulás utáni években és napjainkban is, kettős sorokban, gyalog mennek az esküvőre. Az első pár a menyasszony a vőféllyel. A leghidegebb időkben húztak csupán magukra télikabátot a legények, a rövid prémes rokkot. Ezt sem öltötték magukra, hanem zsinórral összekapcsolva vetették a vállukra. Az 1930-as évektől fogva jött divatba a „cettver" (szvetter). Lagzi a fiús háznál Otthon már fújják a bandások. Az ifjú férj szülei az ajtóban várják a házasokat. Az anyós kendőbe kötött cukrot ad a fiatalasszonynak: — Ilyen édes legyen az életed, lányom. — Rövid időre leülnek a szobában, alig harapnak valamit. A vőfély kihozza a menyasszonyt táncolni az udvarra. (A hatalmas menyasszonyi koszorú az éjféli kontyolásig le nem kerül a fejéről.) A vőfély kezében a feldíszített vőfélybot, melyet a menyasszony készített, rákötött egy-egy fejre való kendőt, pattogatott kukorica füzéreket, diót, mézeskalácsokat és színes krepp-papír szalagokat. Megjegyezzük, hogy a lakodalom alkalmával csak a vőfély és vőlegény van hajadonfővel tánc közben is. Gyakran előfordul, hogy a szűkre szabott szobában, ahol a férfiak az asztal mellett ülnek, nincs hely a kalapoknak, ezért hagyják a fejükön. A délutáni táncnál az udvar tömve néppel. Szünetben az udvar közepén körben összekapaszkodva dalolnak a legények, nagyokat merítve a borosvederből, a fülesbádoggal. Mögöttük a lányok sűrű, tömött sora. Pattogó csárdással indul a tánc újra. Az örömanyát a násznagyuram forgatja meg. Az egyik asszony nagy köszöntőkaláccsal jár körbe, nagy szeleteket ad a nyakukat nyújtogató gyerekeknek. Két forduló után az ebédhez ülnek, az asztalokat U alakban helyezték el. A főasztal mellett a piatal pár, násznagy, a közeli rokonok, a meghívottak közül a fontosabb vendégek. Fel-