A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
DALA József: Matyó lakodalom
MATYÓ LAKODALOM 587 Még szombaton megjelenik mindkét háznál a fakanalas asszony Cserépfaluból, akitől kölcsönveszik a mély evőkanalakat, hátijából számolja ki darabonként. A lagzin az ebédnél és a vacsoránál fakanalat adnak, kés, villát nem tudnak ilyen tömeg számára összekéregetni. A lakodalmi vacsoránál csupán a főasztalnál tesznek a tál mellé tányérokat, máshol tálakban hozzák be az ételt és abból esznek. (Zománcos és bádogtálakat használnak.) Ajándékvitel Vasárnap egész nap hordják mindkét házhoz az ajándékokat. A háziak figyelik, ki mit hoz, mert az ajándékot hasonló értékben kell majd visszaadni lakodalmi meghíváskor. Az udvaron és a konyhában nagy lábasokban fortyog a gulyás, tele disznó- és marhahússal, sorakozik a tányérokban a megfagyott kocsonya, kosarakban tornyosul az asztalokon a pampucka és a herőce. A hatalmas kamrát amennyire csak lehetett, kirámolták. Ide gyűjtik az ajándékokat, itt mutatják be a lány hozományát az érdeklődőknek. Az ajándékvivés kezdetben rokoni megnyilatkozás volt csupán, nem jelentett számottevő anyagi értéket. Minden meghívott vendég vitt egy tyúkot a kezében, a hátukon és mellükön nagy bugyorban, vászonba kötve vitték a lakodalmi kalácsokat, pereceket, omlós hájas tésztákat, süteményeket, pampuckát, kürtös kalácsot, olaj nyomatú szentképet, fejre való kendőt, vedret. A 30-as évek táján a felsoroltakhoz már többféle tárgy is kapcsolódott: tükröt, virágos tányérokat, kendőt, széket, tortákat vittek, melyeket már a cukrásztól vásároltak; vittek zománcos vedret, mosdótálat. A szentképek közül hagyománnyá vált Mezőkövesden két hosszú, téglalap formájú szentkép, az egyik Krisztus az olajfák hegyén, ciprusok között, a másik a galambos Mária. A gyermek Jézus anyja ölében mosolyog, körülötte galambok turbékolnak. Ezeket a sablonnal gyártott ,,kézzel festett" olaj képeket a keretező berámázta kukoricasárga blondel keretekbe és jelentős összegért eladta. A lakodalmi ajándékok között a két szentkép közül az egyik föltétlenül szerepelt. Ezt a képet a fiatal pár a lakószobában az ágy fölé akasztotta. A szentképek között megtaláljuk a „Hit-remény-szeretet" szimbólumait, a háziáldást és a család tagjainak védőszentjeit. A szentképek alá a családi, esküvői fényképeket akasztották. Jórészben a konyhában élt a család, a konyhaasztal fölé színes falvédőket akasztottak, megtaláljuk köztük a fogfájós kutyát, a színes gombolyaggal játszadozó cicát, a bőgő szarvast az erdőszélen, a műdalban szereplő,, gyűrűsre sütött hajú lányt, az ablakban könyökölve, az előtte sóhajtozó legényt lelkét a galambok éppen viszik a falu felett. Ezek a falvédők színes papírnyomatok voltak, vagy vászonra nyomott kék kontúrrajzok, melyeket otthon kihímeztek. A több példányban hozott vedreket, edényeket átcserélték másfajta árura. A vőlegényes háznál 30—40 db nagykalács is összegyűlt (darabja 5— 6 kg). A lányosháznál is találkozhatunk 20—25 felfűzött pereccel. Ajándékul hoztak még abroszt, ágyhuzatokat, női fehérneműket, különféle edé-