A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

K. KOVÁCS László: Adatok a miskolci avasi templom történetéhez

ADATOK A MISKOLCI AVASI TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ K. KOVÁCS LÁSZLÓ Az avasi templom Miskolc város egyik legszebb, legjellegzetesebb •—• szinte a legértékesebb — műemléke, sőt ez a templom a magyar késő gótikus építészetnek is jeles alkotása, nem csoda hát, ha meglehetősen sokan foglalkoztak már vele.

1 Sok adatot tártak fel a templom keletkezéséről, illetve kialakulása körülményeiről, fázisairól. Legutóbb MEGAY Géza munkáját olvashattuk a Herman Ottó Múzeum Évkönyvében.

2 Ez a munka az 1941-ben — a templom belsejében — végzett ásatások eredményeit közli. Sok új adattal és egy sereg problémával lettünk gazdagabbak. Ma már kezd kialakulni a templom gótikus állapotának a képe. Továbbra is megoldatlan azonban a templomhoz épített kápolnák kérdése. Mert ilyenek is voltak. Az oklevelek ugyanis így beszélnek: ,, . . . ad capellam sancti Michaelis archangeli, ad latus ecclesie parochiális sancti regis Stephani fundate . . ." vagy: ,, . . . necnon Michaelis Archangeli, aliorumque omnium capellarum et altarium rectoratus, in ecclesia parochiali sancti Stephani regis existentium . . ."

4 Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a templomban voltak oltárok

5 és léteztek kápolnák, amelyek a templom oldalához voltak építve. Ilyen kápolnának említik 1489-ben a Szent Mihály arkangyal kápolnát.

6 MARJALAKI KISS Lajos ugyan azt állítja, hogy a Szt. Mihály kápolna, vagyis ez a kápolna a XV. században keletkezett és ez szolgált alapul az 1557-ben felépült harangtoronynak.' Ezek szerint a Szt. Mihály kápolna különálló építmény és nem a Szt. Istvánról elnevezett parochiális templomhoz épített épület lett volna és ennek a különálló kápolnának volt a 6. számú jegyzetben szereplő János a plébánosa. Ezt a nézetet támogatná az a tény, hogy ugyanebben az időben — 1489. június 26-án — a parochiális Szt. István templom plébánosa Themesváry Mihály volt.

8 A két dolog azonban nincs ellentmondásban egymással, hiszen János plébánosról az oklevél nem állít egyebet, minthogy perel a Szt. Mihály arkangyal kápolna javaiért. Véleményünk szerint a Szt. Mihály kápolna nem lehetett a Szt. István parochiális templomtól külön álló épület, hiszen a fent idézett latin szöveg azt mondja, hogy a kápolna a templom oldalához, a templomhoz (ad latus ecclesie parochiális sancti regis Stephani fundate . . .) épült. Ma is megfigyelhető továbbá a templom északi falán, fent végigfutó jalvisszaugrás* (1. kép), ezt ugyan azzal magyarázzák, hogy azért van, mert odacsatlakozott egykor a sekrestye tetőszerkezete. Az 1939-ben, a templom