A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

GÖMÖRI János: XV. századi ekeábrázolás a sárospataki gótikus templom szentélyében

XV. SZÁZADI EKEÁBRÁZOLÁS 53 27. Balassa Iván (16. jegyzet) 139. kép. 28. Kovács László i. m. 10. 29. Homo Faber (2. jegyzet) Abb. 8. 30. Ikvai Nándor (16. jegyzet) 50—51. Balassa Iván (16. jegyzet) 55. 31. Balassa I. szíves szakvéleménye szerint „ezen a területen váltóekét eddigi tudásunk szerint sohasem használtak, különben is ebben az időben azt is kétségbe lehet vonni, hogy egyáltalán volt-e váltóeke." 32. Kiss Attila: A mohácsi későközépkori vaseszközlelet. (Adatok a Kárpát-medencei középkori ekék szerkezetéhez.) A Janus Panncnius Múzeum Évkönyve. 1963. 159—166. 33. „1558 — Három eke wasawal, talygayawal igayawal es mynden zerzamawal eghetembe." (Magyar Oklevélszótár 954.) A taligákat korábban valószínűleg azért nem említik, mert azok teljesen fából készültek (Vö. Ikvai Nándor im. 50.) így a hatalmaskodások ekerablásairól szóló oklevelekben vagy későbbi inventáriumokban inkább az eke értékesebb részeit, az ekevasat és csoroszlyát sorolják fel. J. A. Comenius, aki az Orbis sensualium pictus (A látható világ) c. könyvéhez 1653—54-ben Sárospatakon készítette az illusztrációkat, a szántás-vetésről írva a taligás ekének minden lényeges részét felsorolta, csak éppen a taligát nem említette, amit pedig ábrázolt a képen. (Magyar Helikon, Bp. 1959. 130. XLV.) Balassa I.: A magyar ekés földművelés kezdetei c. munkájában a „thaliga aratoria" első említését 1521-ből ismerteti. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969—1970. 57. 34. G. E. Fussel: Eke és szántás 1800 előtt. Agrártört. Szemle. X. (1968) 3—4. sz. 343—354.; Sz. A. Pletnyevá (Ot kocsevij k gorodam. MIA. 1967.) feltételezi, hogy a D-oroszországi szaltovói műveltség nehézekéi már kerekekkel voltak felszerelve a VIII— IX. sz.-ban. Idézi Fodor István könyvismertetésében. Századok 103. (169) 1. sz. 137.; László Gyula i. m. 158. A derzsi eke is taligás szerkezetű volt. 35. Belenyessy Márta: A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. sz.-ban. Ethn. LXV. (1954) 398—401. 68. jegyzet.