A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

GÖMÖRI János: XV. századi ekeábrázolás a sárospataki gótikus templom szentélyében

52 GÖMÖRI JÁNOS Soltész Zoltánná: A XVI. sz.-i kolozsvári könyvdíszek. Müv. tört. Ért. VI. (1957.) 2—3. sz. 49., 69. kép., ff. A. PbiőaKoea: OiepKH no MCTOPHH flepeBHH X—

XIII. BB. Tpy^Bi TMM. 32. MocKBa. 1956 PHC. 7. 3. Balassa Iván: Ernst Klein: Die historischen Pflüge der Hohenheimer Sammlung landwirtschaftlicher Geráte und Maschinen. Quellén und Forschungen zur Agrargeschichte. Bánd XVI. Stuttgart. 1967. Ethn. LXXIX. (1968) 1. sz. 143. Könyvismertetés. 4. Idézi: Szombathi—Gulyás: A sárospataki főiskola története. Spatak. 1919. 30. 5. Rákóczi Múzeum. Lsz. 70. 24. 13. 6. Molnár Vera: A sárospataki r. k. templom szintjei. Rákóczi Múzeum. Adattár. Lsz. 67. 89. Itt köszönöm meg Molnár Verának, hogy közöletlen felméréseit felhasználhattam. 7. Molnár Vera: Beszámoló a sárospataki r. k. templom 1964—1965. évi ásatásairól. Műemlékvédelem. X. (1966) 4. sz. 229. 8. Az 1968—69. évi ásatások után nem tartjuk valószínűnek Molnár Vera feltevését (Vö. 7. jegyzet), miszerint a XV. sz.-i gótikus csarnoktemplom a helyén álló XIV. sz.-i bazilikás templom alapfalain épült volna fel. így az említett szint XIV. sz.-i lenne s ábrázolásunkat is keltezhetnénk a XIV. sz.-ra, vagy a XV. sz. első felére. Összefoglalóan a templom kutatásáról ld. Magyar Műemlékvédelem 1969—70. c. kötetében. 9. Gömöri János: Beszámoló a sárospataki r. k. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. IX. Miskolc, 1970. 119—124. 10. Mészáros István: Szálkai László fogalmazási tankönyve 1490-ből. Filológiai Közi. 1966. 3—4. sz. 331. 11. Mészáros István: A Szalkai-kódex glosszáinak helyesírása. Magyar Nyelv. 1966. 1. sz. 141. 12. Kubinyi András: A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Agrártört. Szemle VI. (1964) 3—4. sz. 400. 13. Sinkovics István: Mezőgazdasági viszonyok. Magyar Művelődéstört. II. 115. Zenthei Mátyás V. Lászlótól 1456-ban kapott címerében; László Gyula: Székely faeke a XV. századból. Ethn. LXII. (1951) 1—2. sz. 158. o. A székelyderzsi vártemplom egyik címer alakú zárókövén. 14. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. sz.-ban. Bp. 1965. Értekezések a Tört. Tud. Köréből. Új sorozat. 37. 16. oldal grafikonja. 15. Heves megye műemlékei. I. Bp. 1969. 440., 489., 511., 559., 567., 592., 609., 618., 625.

r 644, 661. képek. 16. Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben. (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok. 1.) Bp. 1964. Ikvai Nándor: Földművelés a Zempléni hegység középső részén. Műveltség és Hagyomány. IX. Debrecen, 1967. 17. Rákóczi Múzeum. Adattár Lsz. 55. 333—55. 357. 18. Balassa Iván: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII.—

XIX. sz.-ban Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1967—1968. Bp., 1968. 187. 19. A szekrény védelme mögött az esetleg belépőtől rejtve. 20. A rajz készítése közben — megszakítva a munkát — ketten lábszáraikra ülve pihentek. Lényegében abban a helyzetben, ahogy az első rajzoló dolgozott. 21. Az egyik tanuló a papíron és a falon is a taligával kezdte a rajzot. Három hét múlva megismételve a kísérletet ugyancsak a taliga rajzolásával kezdte, majd az eke, a ló és végül az ember ábrázolása következett. 22. Balassa Iván (18. jegyzet) 192. o. 18. kép. 23. Kovács László: A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. Népr. Ért. 1937. 1—2. 10. o. 11 ábra. 24. Dömötör Sándor: Bakhátas szántás és a nyugat-magyarországi eketípusok. Néprajzi Értesítő 36. (1954) 160. 15. jegyzet. Balassa Iván. (18. jegyzet) 180. Balassa Iván. (3. jegyzet) 144. 25. Kovács László i. m. 10. 26 Rákóczi Múzeum. Adattár Lsz. 55. 331.