A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

PETERCSÁK Tivadar: Népi sertéstartás Filkeházán

522 PETERCSÁK TIVADAR 12. kép. A disznóól lippentője ban ebben tartják a kismalacokat, a másik kettőben pedig a hízót, illetve az anyakocát (11. kép). Az ételt lippentőn. lippentyűn (12. kép) keresztül öntik be a mögötte levő válóba, válócskdba. A lippentő az ól szélességének megfelelő nagyságú, függőlegesen nyíló faajtó'

9 (13. kép). Etetés idején az akasztóhoroggal rögzítik, vagy egy bottal támasztják ki, leeresztett állapotban faretesszel zárják be. Az ól ajtaja kifelé nyílik, bezárásuk szintén retesszel történik. A disznóól tetőszerkezetét félereszesre vagy kétereszesre egyaránt építik. Régen kizárólag zsúppal fedték, az újonnan építetteket pedig cseréppel. Padlást mindenütt hagytak, itt vagy a baromfiakat vagy a különböző szerszámokat tartották. Néhány gazda az ól elé karámot is épített, hogy a legelőre nem járó disznók ott mozoghassanak (14. kép). A karámot is fából készítik, úgy, mint a kerítést. Négy culákot (oszlopot) állítanak a földbe, ezeket riglikkel kötik össze felül és alul, majd stahétlivel, stafátkával (deszkával) szögelik körüL * A domináns gazdasági ágazat, a földművelés mellett Filkeháza gazdálkodásában fontos jövedelmi forrásnak számított a szarvasmarha és sertés eladásra való tartása, mivel a közelben kevés munkalehetőség akadt. Az ún. egésztelkesek (18 kh.) saját célra hizlaltak és eladásra is rendszeresen tenyésztettek. A féltelkesek csak nagyobb beruházás esetén hizlaltak eladásra, a negyed- és nyolcadtelkesek közül saját fogyasztásra is csak azok hizlaltak, akiknek elegendő terménye volt. A föld nélküli zsellérek