A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

PETERCSÁK Tivadar: Népi sertéstartás Filkeházán

520 PETERCSAK TIVADAR 10. kép. Háromrészes disznóól A sertések körüli munkát a nők és férfiak egyaránt elvégzik, bizonyos munkamegosztás azonban itt is kialakult. Az etetés, a moslék elkészítése az asszonyok feladata, a ganaj kigórása, az ágyalás viszont a férfi dolga. A ganajt csak hetente egyszer rakják ki, amikor a disznók a legelőn vannak. Az ajtón keresztül dobálják ki a trágyát, innen saraglyával, furikkal (6 . kép) vagy egyszerűen villával viszik a ganajdombra. A disznók alá alomnak szalmát használnak, ha pedig elfogy, az erdőben összegyűjtött falevéllel pótolják. A disznót a lakóháztól külön álló disznóólkdban tartják. Helye az udvar hátsó részében, általában a ház végében vagy az istállóval szemben van. Az istállóval soha nem építik egybe, mert a disznó alól a trágyáié befolyik az épület alá, rongálja azt. Másrészt azért sem, mert a patkány gyakran befészkeli magát a disznóólba az állatoknak adott étel miatt, és így a házba is beszokna. Az ólat mindig fából építették, mert a vályog- vagy kőfalút széttúrnák a disznók. Alapot nem ásnak, elsimítják a talajt, kővel feltöltik vagy egyszerűen csak négy nagy lapos követ tesznek a sarkai alá, majd erre rakják a talpfákat, hogy el ne rothadjanak. A talpfákat a találkozási pontoknál csapoíással illesztették egymáshoz, a függőlegesen álló gerendákat pedig nyelvvel rögzítették a talpfába és a felül levő koszoró-