A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

GÖMÖRI János: XV. századi ekeábrázolás a sárospataki gótikus templom szentélyében

XV. SZÁZADI EKEÁBRÁZOLÁS 51 A pataki ábrázolás ekéjének hosszú gerendelye alatti nagyobb háromszög a kormánylemez és ekevas, a kisebb háromszög a csoroszlya jelölésére szolgál. (A sárospataki Rákóczi Múzeum adattárában őrzött gyermekrajzok is általában így jelölik az eke e két fontos részét.) A rajzon csak az egyik ekeszarv vehető ki világosan. Bal kezével ezt tartja a kissé elméretezett, díszes ruhájú ember, akinek jobb kezében széles mozdulattal lendített ostort láthatunk. Az ábrázolás, különösen az eke töredékes volta, a magyarázat igen sok hibalehetőségét rejti magában. Elképzelhető a jobb rajzú taliga más értelmezése is, miszerint szimmetrikus lenne. Ez esetben nem valószínű, hogy ágyekéhez, kerülőekéhez tartozott volna, inkább váltóekével használták volna együtt. Mivel az eke másik szarva igen halványan látszik, az ábrázolásban egyszarvú váltóekét is sejthetünk. — Az eke váltóekeként való értelmezése azonban mai tudásunk szerint nem lehet helytálló,

31 ezért az idézett analógia alapján, a halvány vonalat második szarvnak véve az ábrázolást kétszarvú kerülőekének tartjuk. összefoglalva elmondhatjuk, hogy az 1480—90-es évekből fennmaradt sárospataki gyermekrajz, értelmezésünk szerint, aszimmetrikus taliga] ú kerülőekét ábrázol. Az ábrázolt taligás ekét Patak környékén használhatták. Az eke további vizsgálatával talán kiegészíthetők a Kárpát-medencei középkori ekék különböző típusainak elterjedésére vonatkozó eddigi kutatások.

32 Az eketaliga rajza első ilyen ábrázolás Magyarországon, s eketaligát tudtunkkal korábban nem említenek történeti forrásaink.

33 Bizonyos azonban, hogy taligás ekét, ha nem is általánosan, de széles körben használtak már a XIV. sz.-i Magyarországon is. Hiszen tőlünk Ny-ra és K-re a taligás eke évszázadokkal korábban feltűnik.

34 A taligás eke XIV. sz.-i magyarországi elterjedésére utalnak a korabeli nehézekékről szóló feljegyzések.

30 JEGYZETEK 1. Détshy Mihály: Beszámoló a sárospataki vár helyreállítási munkáiról. Műemlékvédelem III. (1969) 2. sz. 96—97. o. Molnár Vera: Beszámoló a sárospataki gótikus templom 1964. évi ásatásáról. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964—65. 2. sz. Szeged, 1966. 129 o. 1. kép. 2. Paul Brandt: Schaffende Arbeit und bildende Kunst. Leipzig 1927. II. Abb. 9—11., 16., 19., 95., 98., 110—112., 211.; Vaclav Húsa: Homo Faber. Arbeitsmotive auf altén Abbildungen. Praha, 1967. Abb. 1—8., 12., Leslie Webber Jonnes—C. R. Morey: The Miniatures of the Manuscripts of Terence. Princeton—London—Leipzig. 1931. 334., Vasile Neamiu: Contributii la probléma unelte or de arat din Moldova in perioda feudala. Arch. Moldovei IV. Bucaresti. 1966. 311. fig. 16.,