A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

PETERCSÁK Tivadar: Népi sertéstartás Filkeházán

514 PETERCSÁK TIVADAR 6. kép. Trágyahordó furik közgyűlés döntött, az ügyek tényleges intézése pedig a vezetőség feladata volt. Az elnök a községi cselédeíí (csordás, kondás) felettese volt, ő ügyelt arra, hogy rendesen ellássák feladatukat, ügyelt a legelők karbantartására, az apaállatok megfelelő gondozására, a község határában levő kutak javítására. Munkájáért kevés tiszteletdíjat kapott. A községgazda az apaállatok takarmányozását intézte, ő adta ki a napi takarmányt a pásztornak. E két tisztségviselőt a jobb módú gazdák közül választották. A pénztárnok beszedte a fűbért, a pásztorok béréhez való hozzájárulást (kommenció) és kifizette a cselédeket. Ö is kapott némi tiszteletdíjat. A jegyző írta a közgyűlések jegyzőkönyvét, és lebonyolította a hivatalos levelezéseket. Pásztor fogadásra általában újév előtt került sor, erre az alkalomra összehívták a közgyűlést. Először megkérdezték a régi kondást, hogy marad-e a következő esztendőre is. Ha nem akart maradni, újév napján ment el, ha megegyeztek, ismét megújították a szerződést, ez volt a kommenciós levél. Az idegenből fogadott kondásokkal már ősszel megkötötték a szerződést, mert ezek az emberek ekkor jártak helyet keresni maguknak a következő esztendőre. A Közbirtokosság szekérrel elhozatta a felszerelését, mert a családja is a faluba költözött, a cselédlakásban kaptak helyet (1. kép). Az első világháború előtt a kondás a szegényebb parasztok és zsellérek kö-