A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

PETERCSÁK Tivadar: Népi sertéstartás Filkeházán

NÉPI SERTÉSTARTÁS FILKEHAZÁN 515 zül került ki, de azóta csak a cigányok vállalják el. Ebben szerepe van annak is, hogy a környéken egyre több munkalehetőséget találtak. A kondás bérét még a fogadáskor megállapították. Az 1920-as években kb. 50 disznó járt ki a legelőre (anyakocák, süldők, malacok), s ekkor a kondás kapott 12 mázsa terményt (fele búza, fele gabona), 150 P-t egy évre, 2 liter paszulyát minden háztól és két szekér fát. A község fizette a kondás egészségügyi biztosítását is. Tavasszal, a malacok első kihajtásakor a gazdák 2 krajcár szoktatópénzt is fizettek darabonként, mert ilyenkor nagyon sok baj van a malacokkal. Az 1960-as években a kondás fizetése: 6 mázsa búza (10 kg malaconként), 400 Ft egy hónapra, egy kosár krumpli minden háztól, egy darab föld, amit a kondás köteles megművelni, 100 Ft a kan gondozásáért. A kondás általában egy bojtárt tartott maga mellett, legtöbbször egy gyereket, akit maga fizetett. Az állatok összetartására és terelésére egy, vagy két kutyája volt. A kondás felszerelése: bőrtarisnya, karikás ostor, bot, kürt (2. kép), ezeket a tarisznya kivételével maga készítette. A kondáskürtöt magyar ök< .'4ÉI 7. kép. Épülő disznóól váza 33*