A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

GÖMÖRI János: XV. századi ekeábrázolás a sárospataki gótikus templom szentélyében

50 GÖMÖRI JÁNOS taligákat is csoportosította és beható vizsgálat alá vette — a cságatót XVIII. sz.-i találmánynak tartja." Valószínű tehát, hogy az ívesre rajzolt szárny kis elrajzolás. Figyelemre méltó azonban, hogy a rúd két ága hátrafelé is meg van hosszabbítva, ami olyan juhos szerkezetű eketaligát enged feltételezni, amilyent Kovács László ismertet alapvető tanulmányában

2,3 a „József császár ekéjé"-nek nevezett

2

'

1 cseh-morvaországi eredetű eketípus mellett. A vezér hátrafelé meghosszabbított végére felfelé görbülő, ív alakú fát szereitek ,,ezáltal támaszkodik a gerendely alsó részéhez, mint a szekér juha, a nyújtóhoz. Tulajdonképpen nincs is más szerepe, mint a lovas szekérnél a juhnak, a rudat tartja".

2

'' A károlyfalvi iskolából beküldött hegyközi szekérről készült egyik gyermekrajz

2

'

1 igen hasonlít a pataki eketaliga ábrázolásához. Nemkülönben egy másik hegyközi szekérről közölt szerkezeti rajz.

2

' Az említett „eketípusnál ... a gerendely meglehetősen hosszú (kb. 2,5 m), előlső végén egymástól 10 cm-nyi távolságban 10 fúrt lyuk van, a kakasszeg számára."

28 Egy ilyen hosszú, egyenes gerendelyű, juhos ekét Péter de Crescentius ,,Ruralium commodorum libri decem" című, Prágában őrzött művének egyik iniciáléjában láthatunk.

2

" A XIV-XV. sz. fordulójáról származó ábrázoláson aszimmetrikus kerekű taligát látunk, melynek hosszú tengelyére és a juhra fekszik az eke gerendelye. Nagyméretű csoroszlya, hosszú kormánylemez van az ekén. Kerülő eke, mivel két szarva és úgy látszik aszimmetrikus ekevasa van. Feltevésünk szerint a sárospataki ábrázolás is hasonló eke elnagyoltrajza. (7. kép) A mélység szabályozása ennél a típusnál a gerendelybe fúrt lyukakkal történt. Attól függően, hogy a taligához közelebb, vagy távolabb rögzítették a gerendely segítségével az ekét, mélyebben vagy sekélyebben szántott. Hasonló mélységszabályozást figyelt meg Ikvai Nándor a Zempléni-hegység középső részén és Balassa Iván a Hegyközben

30 használt félfaekéknél. 7. kép. Az eke rekonstrukciója