A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

GÖMÖRI János: XV. századi ekeábrázolás a sárospataki gótikus templom szentélyében

XV. SZÁZADI EKEABRÁZOLÁS 47 mélységben húzódó terrazzós padlószint, amelyet a rajz készítésekor használtak, feltevésünk szerint a templom első XV. sz.-i periódusának emléke a század 2. feléből.

8 A rajzot a mészrétegbe karcolták, valószínűleg évtizedekkel a szentély felépítése után, nem sokkal a végleges padlószint kialakítása (1492?) előtt. Végeredményben az ekeábrázolást az 1480—1490-es évekre datáljuk. A rajz készítője A szántási jelenetet ábrázoló rajz a járószinttől 25—30 cm magasságban található a szentélyfalon. Gyakorlatlan kézre valló vonalai, a padlószinttől mért csekély magassága miatt gyermekrajznak tartjuk. Csak a fal tövében térdelve lehetett elkészíteni. A rajzoló az oltár mögött, a templomba lépőtől rejtve végezte munkáját. Érdekes, hogy a templom pillérlábazatainak későbbi, XVI—

XVII. sz.-i bevésései az akkori padlószinttől hasonló magasságban találhatók, s az ott firkálok ugyanúgy, a D-i templomajtón belépő elől takarva kívántak emléket állítani maguknak. A XV. sz.-ban a templom mellett állott a plébániai iskola,

9 talán ennek egyik diákja karcolta a falra a jelenetet. Az 1489—90-ben Sárospatakon írt Szalkai-kódex szerint

10 ebben az időben sok szó eshetett a pataki plébániai iskolában a szántógazdaságról is, a foglalkozásokon többször emlegették a város ,,gabona vetyzyt".

11 Sárospatak a XV. sz.-ban fontos, országos vásár tartására jogosult mezőváros volt, s mint általában e korban elszaporodó mezővárosainkban, itt is jelentős gabonatermelés folyhatott.

12 Nem tartjuk véletlennek, hogy első három ekeábrázolásunk

13 korban nagyjából egybeesik a mezővárosok számszerű növekedésének a XV. sz. 50—60-as éveire eső tetőződésével.

14 Zenthei Mátyás címerében és a székelyderzsi templom címeres zárókövén ábrázolt XV. sz.-i ekék, a XVIII. sz.-i falusi pecsétek ekevas- és csoroszlyaábrázolásaihoz hasonlóan

15 a mezőgazdasági munka szimbólumai, amelyeket kisebb-nagyobb felkészültségű művészek megrendelésre alkottak. Ezekkel szemben a sárospataki szántási jelenet ábrázolása egy gyermek spontán megnyilatkozásának tűnik. így az eke és a taliga típusának meghatározására szorítkozó további vizsgálódásunk körébe a Zempléni-hegységben, a Hegyközben nem régen még használt félvasekék

16 néprajzi feldolgozásai mellett azokat a szántási jelenetet ábrázoló gyermekrajzokat is bevonjuk, amelyeket 1950-ben a „Dédapáink élete és foglalkozása" c. házi dolgozatok illusztrációiként a Hegyköz és a Bodrogköz iskoláiból küldtek a Rákóczi Múzeumba.

17 Kísérlet az eketalíga és az eke rekonstrukciójára A határozott vonalakkal szinte a vakolatig bevésett eketaliga rajza mellett halványabb vonalú, nehezen kivehető és sokkal elnagyoltabb az eke ábrázolása. Ezért először az eketaliga típusának meghatározását kíséreljük meg, utána próbálunk az eke szerkezetére következtetni. Ha ugyanis az