A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

NAGY Géza: Cselédélet a Karcsához tartozó volt uradalmi tanyákon

CSELÉDÉLET A KARCSAI TANYÁKON 445 Adatközlők: 1. Nagy Ferenc K. id. 79 éves, volt gazdasági cseléd, karcsai lakos. 2. néhai Kovács Albert, volt béresgazda, Karcsa, Becsked tanyai lakos. 3. Hornyák Mihályné 58 éves, volt cselédasszony, karcsai lakos. 4. Balázs Gáborné 76 éves, volt cselédasszony, karcsai lakos. 5—7. néhai Rajna István, néhai K. Nagy József és id. Horváth János volt cselédek, karcsai lakosok. JEGYZETEK 1. A két nagybirtokra vonatkozó számszerű adatot a karcsai Körjegyzőség 1942. évi Adófőkönyvéből vettem 1952-ben. A továbbiakban felhasznált művek: Illyés Gyula: Puszták népe; Veres Péter: Három nemzedék, Az Alföld parasztsága; Kardos László: Jegyzetek a volt uradalmi cselédség kultúrájának és életmódjának alakulásáról; K. Kovács Péter: Volt uradalmi cselédek élete, munkája és hagyományai. Statisztikai Évkönyv, 1960; A karcsai Körjegyzőség Adófőkönyve 1942; A karcsai Körjegyzőség Népmozgalmi adatai 1942—1944. 2. A karcsai Körjegyzőség 1942. évi Adófőkönyve. 3. A karcsai Körjegyzőség Népmozgalmi nyilvántartása 1942. (1942-ben az uradalmi cselédség kedvezményes ruhaanyag-juttatásban részesült, melyhez pontos nyilvántartás készült a tanyákon élő uradalmi cselédségről és a családtagokról.) 4. Id. Nagy Ferenc K., néhai Dakos M. János, K. Horváth Ferenc volt kepésgazdák közlése. 5. Hónaposok olyan mgi. idénymunkások, akik havonta kapták a természetbeni munkabérüket és szerződésüket is havonta kötötték. Naptudás: Az uradalom tavasszal, télen a faluból embreket fogadott körvadászatra és tavaszi mgi. munkák végzésére. A napi munkáért nem fizettek, hanem balétát (cédulát) adtak. Aki 6 balétát összegyűjtött, tavasszal az uradalomtól 1 hold feles földet vagy kaszálót kapott. 6. Lásd a 2. sz. jegyzetet. 7. Lásd a 3 .sz. jegyzetet. (A tanyák lakossága 1942-re vonatkozik, de 1900-ban, sőt előbb sem volt több, hanem mindig e körül mozgott. Karcsa lakossága pedig így alakult: 1880: 966 fő, 1890: 1313 fő, 1900: 1653 fő, 1910: 2055 fő, 1920: 2068 fő, 1930: 2342 fő, 1941: 2435 fő. A község lakossága számában 1900-tól a tanyák lakói is bennfoglaltatnak. 8. A cselédség részben a környék uradalmaiból, részben Felsőzemplénből és Kárpátaljáról került ide. 9. Belkó József volt magtáros közlése. 10. Csak az 1920-as évek vége felé kezdtek a faluban gyümölcsfát ültetni többen, addig a faluban csak néhány gyümölcsfa volt (papnak, tanítónak a kertjében). 11. A marasztas Szent Mihály napján volt. Minden cselédnek be kellett mennie a intézőhöz ekkor és itt kapta meg, hogy maradhat-e vagy az uradalomból mennie kell. Ha elcsapták, kereshetett új gazdát magának. 12. A naptudásra és balétára vonatkozóan lásd az 5. sz. jegyzetet. 13. Az a cseléd, aki a cselédek szarvasmarháit és sertéseit őrizte, s ezért az uradalomtól komenciót kapott. Reggel kihajtották a jószágot a legelőre és este hazahajtották. Nem munkabíró emberek kapták ezt a beosztást. 14. A hetesek napi 80 krajcárt vagy fillért és heti 1,5 kg szalonnát, a hónaposok havi 1 q búzát, heti 1,5 kg szalonnát, 1,5 liter pálinkát és 5 kg lisztet kaptak. A képesek a 13. keresztért arattak és kaptak hetenként 1,5 kg szalonnát, 1,5 liter pálinkát és 5 kg lisztet. A napszámosok az érvényes napszámot kapták. Hetenként fizettek. 15. Cug egy vagy két pár ökör, amely a béres gondjára volt bízva. 16. Fékomenciós cseléd: az a gazdasági cseléd — rendszerint kiskorú gyermek — aki a felnőtt cselédnek járó bér felét kapta.