A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

NAGY Géza: Cselédélet a Karcsához tartozó volt uradalmi tanyákon

CSELÉDÉLET A KARCSÁHOZ TARTOZÓ VOLT URADALMI TANYÁKON NAGY GÉZA Immár negyedszázad távlatából lehet csak visszatekinteni az uradalmi tanyákon ezelőtt élő cselédség életének folyására. Azóta igen sok minden megváltozott. Eltűnt az az életforma teljesen. Eltűntek néhol a tanyák is, a régi cselédélet egykori színhelyei, nyomainak őrzői. A harminc éven aluliak számára mindaz, ami akkor volt, ma már történelem. Éppen ezért nem haszontalan ennek az életnek a felidézése. Ügy gondolom, hogy szükség is van az ilyen jellegű munkákra. Egyrészt azért, hogy összehasonlíthassuk, milyen volt a Karcsán élő uradalmi cselédek élete más vidékek cselédeinek életéhez viszonyítva, másrészt hogy milyen lett a volt cselédek sorsa a felszabadulás után. Jelen dolgozatomban a cselédek életének alakulására vonatkozó adatok 1900—1945-ig terjedő időre vonatkoznak, de találunk utalást itt az 1800-as évek utolsó évtizedeire is a cselédélettel kapcsolatosan. Karcsa lakói a felszabadulás előtt gazdaságilag igen nehéz helyzetben voltak, ugyanis a falu határába minden oldalról benyúlt a nagybirtok. A falu határát kitevő 7538 kat. hold földterületből a határ keleti részén 1900 kat. holdat a Pácinban lakó báró Sennyey Miklós birtokolta a Biharom és Górós tanyákkal, a nyugati részen pedig a Bélyben lakó gróf Sennyey János 3600 kat. hold földje nyúlott be egészen a faluig a Becsked, Fábián és Nyír tanyákkal. így tehát a falu határából 5500 kat. hold tartozott a két nagybirtokhoz, mintegy körülzárva a karosai határt. A falu lakóinak kezében csak a régi jobbágy telkek maradtak meg addig, míg a nagybirtoktestből föld nem került eladásra. Ez pedig csak az 1930-as években vált általánossá.

1 A gróf Sennyey birtok 3600 kat. holdas területe a következő művelési ágakra oszlott: Szántó 2550 kat. hold Rét 500 kat. hold Legelő 350 kat. hold Erdő 200 kat. hold

2 Ez a birtok korszerűbb volt, mint a báró Sennyeyeké. Jobban is el volt látva gépekkel. A gazdálkodás külterjes, bár a belterjességnek is mutatkozott már némi nyoma, ugyanis megkezdik termelni a cukorrépát is 1915-