A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
LAJOS Árpád: Mancsozás, tekézés (népi gyermekjáték)
404 LAJOS ÁRPÁD ke: a hajigáló. Az volt a cél, hogy a szolgálók szerepcserére kényszerítsék az ütőket. Az ütők egymás mellett helyezkedtek el, a velük szembeni szolgálók egyike, a hajingáló, velük szemben, de közelebb. Az ütők egyike az adogató. Emez feldobta a mancsot 3—6 m-nyi magasra. Amikor a mancs lefelé esett, az első ütő a mancsozó bottal utána dobott. A szerzőt idézve: „Ha eltalálta, akkor a mancs elrepül messzire, s a hajigáló szalad elfogni és bedobni a métára. 2 Az első ütő pedig mancsozó botja után fut, s azzal igyekszik vissza a métára. Ha a hajigáló előbb bedobja a mancsot a métára, mint az ütő a mancsozó bottal beér, akkor az első ütő „kivan". Éppen így „kivan" az ütő, hogyha nem találja el a mancsozó bottal a mancsot. Mikor az első ütő „kivan", akkor üt a második ütő. Minden úgy történik, mint előbb, s ha az első ütése sikerült, akkor az első ütőt is „beváltotta", ha azonban téveszt, akkor az ő pártja megy „szolgálni", s a másik párt lesz az ütő." Eddig a leírás — ami közvetlenül a lejátszásra vonatkozik. (Van még szó a cikkben a „mancsvivés"-ről, mint az udvarlás egyik vonzó, bájos szokáseleméről, de ez már más lapra tartozik). A továbbiakban több oldalról igyekszünk annak igazolására, hogy valóban palóc etnikai specifikumokhoz tartozik a mancsozás, de egyúttal rá kell mutatnunk arra is, milyen helyi jellegzetességek mutatkoznak a fent említett mancsozásban. Egyelőre emeljünk ki három fő mozzanatot: 1. A mancs, mint passzív (elütendő) játékeszköz, elütése az elütő mancsozó botnak mint aktív játékeszköznek a mancsra való rádobásával történik — tehát a mancsozó bot is repül. 2. Az ütőnek az eldobott mancsozó botot futva vissza kell hoznia. 3. A hajingáló megelőzni igyekszik az ütőt a mancs gyors megszerzésével és a visszafutó ütőt megelőző bedobással. A továbbiak során a mancsozás elterjedését kell kimutatnunk a fenti három tipikus mozzanat feltüntetésével. Típuskeresés változatokkal A mancsozásnak mint játéktípusnak tipológiai meghatározása meglehetősen bonyolult feladat, két oknál fogva: a mancsozás elnevezés más játéktípust is jelöl, viszont a fenti három főképletbe foglalt játék rokonai más elnevezésekkel is elterjedtek. Sőt, mint látni fogjuk, az eltérő típus is számos más elnevezéssel terjedt el. Mancsozás lyukba terelgetéssel Eddigi kutatásaim során egyelőre Borsod területén figyelhettem meg a mancsozás egy másik játéktípusát, Mezőkövesden és környékén (Szentistvánon, Szomolyán, Borsodivánkán). Mezőkövesden a mancsozást a 30-as évek közepéig még igen játszották. A játékosok száma nem volt túl nagy. Legélvezetesebb volt, ha nyolcan-