A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

LAJOS Árpád: Mancsozás, tekézés (népi gyermekjáték)

404 LAJOS ÁRPÁD ke: a hajigáló. Az volt a cél, hogy a szolgálók szerepcserére kényszerítsék az ütőket. Az ütők egymás mellett helyezkedtek el, a velük szembeni szol­gálók egyike, a hajingáló, velük szemben, de közelebb. Az ütők egyike az adogató. Emez feldobta a mancsot 3—6 m-nyi magasra. Amikor a mancs lefelé esett, az első ütő a mancsozó bottal utána dobott. A szerzőt idézve: „Ha eltalálta, akkor a mancs elrepül messzire, s a hajigáló szalad elfogni és bedobni a métára. 2 Az első ütő pedig mancsozó botja után fut, s azzal igyek­szik vissza a métára. Ha a hajigáló előbb bedobja a mancsot a métára, mint az ütő a mancsozó bottal beér, akkor az első ütő „kivan". Éppen így „kivan" az ütő, hogyha nem találja el a mancsozó bottal a mancsot. Mikor az első ütő „kivan", akkor üt a második ütő. Minden úgy történik, mint előbb, s ha az első ütése sikerült, akkor az első ütőt is „beváltotta", ha azonban té­veszt, akkor az ő pártja megy „szolgálni", s a másik párt lesz az ütő." Eddig a leírás — ami közvetlenül a lejátszásra vonatkozik. (Van még szó a cikkben a „mancsvivés"-ről, mint az udvarlás egyik vonzó, bájos szo­káseleméről, de ez már más lapra tartozik). A továbbiakban több oldalról igyekszünk annak igazolására, hogy való­ban palóc etnikai specifikumokhoz tartozik a mancsozás, de egyúttal rá kell mutatnunk arra is, milyen helyi jellegzetességek mutatkoznak a fent emlí­tett mancsozásban. Egyelőre emeljünk ki három fő mozzanatot: 1. A mancs, mint passzív (elütendő) játékeszköz, elütése az elütő man­csozó botnak mint aktív játékeszköznek a mancsra való rádobásával törté­nik — tehát a mancsozó bot is repül. 2. Az ütőnek az eldobott mancsozó botot futva vissza kell hoznia. 3. A hajingáló megelőzni igyekszik az ütőt a mancs gyors megszerzésé­vel és a visszafutó ütőt megelőző bedobással. A továbbiak során a mancsozás elterjedését kell kimutatnunk a fenti három tipikus mozzanat feltüntetésével. Típuskeresés változatokkal A mancsozásnak mint játéktípusnak tipológiai meghatározása meg­lehetősen bonyolult feladat, két oknál fogva: a mancsozás elnevezés más játéktípust is jelöl, viszont a fenti három főképletbe foglalt játék rokonai más elnevezésekkel is elterjedtek. Sőt, mint látni fogjuk, az eltérő típus is számos más elnevezéssel terjedt el. Mancsozás lyukba terelgetéssel Eddigi kutatásaim során egyelőre Borsod területén figyelhettem meg a mancsozás egy másik játéktípusát, Mezőkövesden és környékén (Szent­istvánon, Szomolyán, Borsodivánkán). Mezőkövesden a mancsozást a 30-as évek közepéig még igen játszot­ták. A játékosok száma nem volt túl nagy. Legélvezetesebb volt, ha nyolcan-

Next

/
Thumbnails
Contents