A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulás után

A DIÓSGYŰRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁS UTÁN 365 A zenekar fennállásának 65. évfordulóját 1958. március 28-án ünnepelték meg. A 65 év eseményeinek méltatását Kováts György, a Művelődési Otthon igazgatója tartotta meg. Solti András az Üzemi Bizottság elnöke a zenekari tagoknak kitüntetéseket, jutalmakat és okleveleket nyújtott át. A zenei produkciót Dvorak V. (Újvilág) szimfóniájának előadása fémjelezte. Igen sok résztvevője volt a november 26-i hangversenynek, amelynek első részét a 25 éve elhunyt kiváló karnagy, Senger Gusztáv emlékének szentelték; megemlékeztek munkásságáról és szerzeményeit játszották. Közkívánatra meg kellett ismételni az 1960. március 4-én megrendezett ,,Olasz est"-et, amelyet Kalmár Péter, a miskolci Nemzeti Színház karmestere vezényelt. Közreműködtek: Kováts Irén és Kenderessy Zoltán operaénekesek. Ugyancsak az említettek részvételével tartották meg 1960. október 27-én az Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmával megrendezett hangversenyt is. Szorgos munka jellemezte a múló éveket, miközben 1962. november 5-én a zenekar fennállásának 70. évfordulója alkalmával újból ünnepi hangversenyt tartottak. A műsor érdekessége az volt, hogy a 70 év fejlődését legjobban jellemző műveket szólaltatta meg a zenekar. Még egy esztendő telt el hasonló szintű tevékenység közepette, amikor 1963 decemberében a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanácsa úgy határozott, hogy a Miskolcon működő három zenekart a diósgyőrvasgyári, a perecesi és a miskolci MÁV Szimfonikus Zenekart megszünteti. Egyidejűleg a három zenekar legjobb zenészeiből egy 54 tagú zenekart szervez, amely a Szakszervezeti Szimfonikus Zenekar nevet veszi fel és a 70 éve működő Diósgyőrvasgyári Zenekar jogutódaként fog működni az újdiósgyőri Vasas Otthonban. Kármesterek lettek: dr. Bánhegyi László és Kalmár Péter, a miskolci Nemzeti Színház karmestere. A zenekar átszervezése 1964 januárjában ment végbe s februárban megkezdték a próbákat. A márciusi hangverseny után szabadságolták a zenekart, mert megkezdődött a Vasas Otthon épületének külső-belső tatarozása. Szeptemberben írásbeli megkeresést kaptak a zenekar tagjai, hogy díjazás nélkül hajlandók-e működni. A válaszok nemlegesek voltak, s így a zenekar működése megszűnt. ÖSSZEFOGLALÁS Diósgyőrvasgyár felszabadulása után három héttel az 1943 őszén szétesett zenekar újjászervezése megtörtént. A zenekar vezetői már ekkor tudták és kijelentették, hogy Magyarország demokratikus berendezkedésének nemcsak politikai, társadalmi, ipari és mezőgazdasági, hanem kulturális téren is végbe kell mennie. Ennek a feladatnak a részbeni megvalósítására vállalkozott a Diósgyőrvasgyári Zenekar is. A munkások áldozatkészsége megteremtette a zenekar fenntartásának anyagi feltételeit s a zenekar újjászervezésétől kezdve a dolgozóké lett. A zenekar vezetői kemény harcot vívtak a meg nem értőkkel és a hozzá nem értőkkel, hogy a Vasgyár zenei élete ne csak helyben tipegő legyen, hanem a zenekar tudásának állandó fo-