A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulás után

A DIÓSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁS UTÁN 345 Bár a hangverseny jól sikerült, kiderült, hogy a zenekarnak a díszpáholyban való elhelyezése nem szerencsés megoldás, mert a közönség egy része nem látja a zenekart. A követő hangversenyt július 27-én már úgy rendezték meg, hogy a zenekart a futópályán felállított emelvényen helyezték el és így mindenki jól láthatta. A műsorban a következő számok szerepeltek: 1. Fucik: Gladiátorok bevonulása, induló. 2. Suppé: Rablókaland, nyitány. 3. Strauss: Tavaszi hangok, keringő. 4. Ábrahám: Részletek a Viktória c. operettjéből. 5. Kéler: Magyar vígjátéknyitány. 6. Lehár: Vilja dal. 7. Ketelbey: Perzsa vásár. 8. Bachó: Kaposvári induló. A műsort 4000-nél több személy hallgatta végig. A Stadionban rendezett hangversenyek elsősorban azt célozták, hogy a dolgozóknak kétórás felüdülést nyújtsanak a munkával és gonddal agyonzsúfolt időben. Harangzúgás, vonatfütyülés, villamoscsilingelés, autótülkölés és gyermeksírás közben sem komoly műsorra, sem komoly műélvezetre nem volt lehetőség. Erre való tekintettel állították össze a műsort is, hogy könnyűzenével könnyű perceket szerezzenek a közönségnek. ,,A közönség nagyon hálás volt azért — írta a Szén és Acél — és Ábrahám, valamint Lehár számait megújráztatta, ez utóbbit Mikula Ferenc nagyszerű trombitaszólójáért." Á cikkíró megállapítja, hogy nincs az országban még egy vidéki város, amelynek ilyen zenekara lenne, de nincs még egy gyár sem, amely annyit áldozna a zenekarra, mint a diósgyőri. A közönság szereti a zenekart s ezért hallgatja végig ezeket a hangversenyeket olyan nagyszámú közönség. 9. kép. Vancsó Dezső 10. kép. Neveli József