A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulás után

344 ZÁDOR TIBOR vetélésére 1946. május 22-én újból a miskolci színházban adott hangver­senyt a zenekar. Lakatos László a műsor ismertetése közben keserűen je­gyezte meg: „Könnyebb átjutni a tevének a tű fokán, mint a vasgyári zene­karnak bejutni a miskolci színházba." Valamennyi miskolci lap foglalkozott a hangversennyel, azonban a legkomolyabb értékelést Hollóssy Kornél, a miskolci zeneiskola igazgatóhelyettese adta. Megemlíti, hogy: „Miskolc zenekari kultúrára szomjazó, sivár zenei életére üdítő balzsamként hatott a Vasgyári Zenekar 22-i színházi hangversenye, mely telt házat vonzott. A munkában kifáradt, de a művészetben felüdülni vágyó dolgozók lelki épü­lését szolgálta minden egyes szám, amelyek kettő kivételével Európa fil­harmonikusainak műsorán is szerepelnek." 21 Természetesen, ezek a kritikák, a sikerek, a közönségnek a zenekar minden tagjával szemben megnyilvánuló szeretete nagy ösztönző erőt je­lentettek a további munkához. A zenekar jó szerepléseinek híre Budapestre is eljutott és a budapesti testvérgyár, a MÁVAG vezetőségétől meghívást kapott. A zenekar jól fel­készült a budapesti szereplésre, amely 1946. június 15-én a MÁVAG-Koló­nia nagytermében zajlott le. A hangversenyt zsúfolt nézőtér hallgatta meg. Jelen volt Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszterrel és Szakasits Antal miniszteri tanácsossal az élen a kereskedelmi és iparügyi minisztérium valamennyi dolgozója, Pál Sándor, a Magyar Rádió zenei osztályának vezetője, a budapesti zenei élet számos kiválósága, a MÁVAG igazgatói és üzemi bizottsága. Pál Sándor — írta a Szén és Acél — a Rádió zenei rovatának vezetője a hangverseny után kijelentette, hogy még egy ilyen, főleg fizikai dolgo­zókból álló teljes szimfonikus zenekar nincs több az országban. Legtöbbet nyújtott a zenekar a komoly számokban, mint Mendelssohn Hebridák nyi­tánya; legszebben kidolgozott és előadott darabja Sibellius Valse tristje volt. Dr. Bánhegyi László karmester nyugodt, összefogó vezénylése megnyerte tetszését és jövőt jósolt a fiatal karmesternek. Lakatos László ismertetése újszerűen hatott és kijelentett, hogy azt rendszeresíteni fogják más zeneka­ri hangversenyeken is. A zenekar — szerinte — országos viszonylatban a 4—5. helyen áll. A rádióban való szereplésre is meghívta a zenekart. 22 NÉZÖCSÜCSOK A HANGVERSENYEKEN A vezetőség határozata értelmében az 1946. június 22-i hangversenyt a vasgyári stadionban tartották meg. Az elmúlt hangversenyidény kedvenc számai szerepeltek műsoron, csupa hangulatos nyári muzsika. A műsor­számok a következők voltak: 1. Ganne: Győzelmi induló. 2. Strauss: Kék Duna keringő. 3. Offenbach: Orpheus az alvilágban, nyitány. 4. Kálmán: Csárdáskirálynő, részletek. 5. Pécsi: Pusztai látomás, előjáték. 6. Strauss: Mesél a Bécsi erdő, keringő. 7. Eillenberg: Malom a Fekete-erdőben. 8. Fu­cik: Firenzei induló. A hangverseny iránt óriási érdeklődés mutatkozott és e hangversenyen érte el a látogatottság szempontjából az új csúcsot, a 4000 hallgatót.

Next

/
Thumbnails
Contents