A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulás után

A DIÖSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁS UTÁN 339 a zenekar vezetői ezt a hangversenyt már nem a Vasas Otthonban, hanem a több ezer hallgató befogadására alkalmas Kultúr Mozgó (a most lebontott munkásétterem akkori neve) helyiségében tartották meg. A zsúfolt nézőtér fényes igazolása volt a zenekar példaadó, lelkes tevékenységének, amit a munkásság zenei nevelése terén végzett. A kitűzött új irányelvek, célok helyesnek bizonyultak. A Felvidéki Népszava elismeréssel írt a zenekarról: „amely a munkáskultúra fejlesztésének legigazibb útján halad.

1

'

1 A miskolci Hírlap pedig azt írta, hogy: „A hivatás tudatát becsületesen, a művészi ideálját ihletettséggel szolgáló zenekar most is igazi kultúrát adott, példát mutatva az egész ország számára.

15 Szeptember 1-én már az ötödik új műsorú hangversenyüket tartották meg a Vasgyárban. Műsor: 1. Pécsi: Piccadorok bevonulása, induló. 2. Senger: Szőke király, nyitány. 3. Hall: Szelek násza. 4. Czubulka: Szerelmi álom, intermezzo. 5. Mascagni: Részletek a Parasztbecsület c. operából. 6. Maillart: A remete csengettyűje, nyitány. 7. Hubay: Pici tubicám. 8. LisztII. rapszódia. 9. Michaelis: Török őrjárat. 10. Brahms: V. és VI. magyar tánc. A zenekari hangverseny, azok élményszámba menő hatása, az a hatalmas érdeklődés, mely a zenekar hangversenyeit kísérte, a diósgyőriek után a Miskolcon lakó munkásokat is cselekvésre késztette. Azzal a kéréssel fordultak a zenekar vezetőségéhez, hogy Miskolcon is rendezzenek hangversenyeket a Miskolcon lakó, de a vasgyárban dolgozó munkások részére. Ilyen előzmények után került megtartásra 1945. szeptember 11-én este a miskolci Nemzeti Színházban is hangverseny. A hangverseny előtt 5. kép. Várszegi Kálmán •

ir

.