A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulás után
A DIÓSGYŐR VASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁS UTÁN 335^ meglepetés, mert a Tanácsköztársaság leverése után a kottatárban levő példányt meg kellett semmisíteni. Október vége felé Havasi István, zenekari tag azzal a kéréssel fordult Dénes István zenészhez, hogy nincs meg a kottatárban az Internacionálé, pedig erre szükség lesz; ezért szíveskedjék ezt a dallamot lekottázni és hangszerelni. Dénes István, aki még fiatal gyermek volt, amikor édesapjától hallotta ezt a dallamot fütyörészgetni, megjegyezte — ha nem is teljes pontossággal — az Internacionálé dallamát és néhány nap alatt hangszerelte. így mindenki csodálkozott, amikor a küldöttválasztó gyűlésen felhangzott a proletariátus nemzetközi indulója. 8 A kilépett zenekari tagokkal folytatott beszélgetések eredményeképpen és azok megbízásából Lakatos László 1945. január 2-án azzal a kéréssel fordult az Üzemi Tanácshoz, hogy a zenekar újjászervezése végett valamennyi kilépett zenészt megbeszélésre hívhassa össze. Engedélyt kért arra, hogy az értekezlet javaslatot tegyen a karmester és a vezetőség tagjainak személyére. A beadvány aláírói hangoztatták, hogy a zenekart újjá akarják szervezni és azt szeretnék elérni, hogy a zenekar azoké legyen, akik a legtöbb anyagi áldozatot hozták ér'te, a dolgozóké. Azt akarják, hogy a zenekar játékával ezentúl a dolgozókat szórakoztassa és Vasgyár dolgozó társadalmát szórakoztatva nevelje a magasabb rendű zene élvezetére is. Az értekezlet jóváhagyás végett a következő javaslatot terjesztette fel: a karmesteri tisztre dr. Bánhegyi Lászlót, a zenekar elsőhegedűsét és hárfását javasolták, akinek a múltban tanúsított bátor magatartása és zenei tudása biztosíték arra, hogy a zenekar a jövőben újra a vasgyári kulturális élet fontos tényezője lesz; helyettese Krasznai Lajos gordonkás legyen. Mindketten már a múltban továbbképezték magukat a miskolci zeneiskolában a karvezetői szakon. Ideiglenes szervező bizottsági tagokul Schöppl Alfrédet, Havasi Istvánt és Lakatos Lászlót javasolták? Az Üzemi Tanács azonban először Csarba Gyula ny. iroda^segédtisztet, elsőhegedűst nevezte ki — korára való tekintettel karmesterré, és csak a zenekar újabb felterjesztése után járult hozzá dr. Bánhegyi László kinevezéséhez és Csarba lett a helyettese. Tekintettel arra, hogy a zenekar már december 25-től működött, a bérezést is rendezni kellett. Három bércsoportot állapítottak meg: az I. órabére 7,— Pengő, a Il-é 5,— P, a Ill-é 3,— P. A besorolás a karmester és a szervező bizottság feladatát képezte, a III. csoportba csupán a kisebb zenekari teljesítményt nyújtó növendékeket sorolták be. A demokratikus átalakulás a zenekarnál lehetővé tette, hogy mind a karmestert, mind közvetlen vezetőit a tagok maguk válasszák meg. Ennek következtében a zenészek közti, valamint a zenészek és a karmester közti baráti légkör, a harmónia helyreállt. Az anyagi feltételeket is biztosították, így elkezdődött a szorgalmas munka annak érdekében, hogy a zenekar hírnevéhez méltóan mutatkozzék be a munkások részére rendezendő hangversenyeken. Nagy segítséget jelentett a zenekar részére Iványi József zenegondnok szakszerű és jóindulatú irányítása, valamint Kerner Antal vezérigazgatóhelyettes érdeklődése és gondoskodása.
