A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulás után

336 ZÁDOR TIBOR A HANGVERSENYEK RENDSZERESÍTÉSE Dr. Bánhegyi László felé nem ok nélkül nyilvánult meg a zenekar tagjainak bizalma, amikor a karmesteri tisztség betöltésére javasolták. Karmesteri képességei korán megnyilatkoztak. A húszas évek közepén megindult zenetanfolyam tanulóiból Senger Gusztáv karmester növendékzenekart szervezett, amely a záróvizsgára készült. A siker érdekében azonban az ifjú zenészek az előírt időn kívül is összejöttek próbákra, akik a 15 éves Bánhegyit állították a karmesteri dobogóra, hogy a zenekart vezényelje. Az egyik külön próba alkalmával váratlanul megjelent Senger, aki meghallgatta a zenemű levezénylését és az elsápadt, ifjú karmesternek csak annyit mondott: „Jól van." Ettől kezdve összhangzattannal is foglalkozott. Hoppé idejében, aki 1938-tól sokat betegeskedett, gyakran előfordult, hogy a zenekar vendéglői hangversenyét Bánhegyi vezényelte. Ugyancsak neki kellett a karmesteri pálcát átvennie, amikor 1944-ben Forrai István karmestert katonai szolgálatra hívták be. Kinevezése után tüzetesen hozzálátott a zenekar vezetéséhez szükséges tanulmányok elvégzéséhez, mert eddig pusztán érdeklődésből foglalkozott ilyen tanulmányokkal.

1

" A rendszeres próbák már 1945. június 2-án lehetővé tették, hogy a zenekar régi vágya teljesüljön, azaz nemcsak a zenekar tagjai, de a dolgozók nagy része által is erősen kifogásolt temetési zene helyett népszerű és oktató jellegű hangversenyekkel szórakoztassa és fokozatosan a. klaszszikus zene birodalmába vezesse a hallgatókat, a dolgozókat és családtag3. kép. dr. Bánhegyi László karmester