A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZÁDOR Tibor: A Diósgyőrvasgyári Zenekar története és szerepe a diósgyőri munkások zenei műveltségének kialakításában a felszabadulás után

A DIÓSGYÖRVASGYÁRI ZENEKAR TÖRTÉNETE ÉS SZEREPE A DIÓSGYŐRI MUNKASOK ZENEI MŰVELTSÉGÉNEK KIALAKÍTÁSÁBAN A FELSZABADULÁS UTÁN ZÁDOR TIBOR ELŐSZÓ Napjainkban a történészek, a tudományos kutatók számára fontos feladatot jelent a magyar munkásmozgalom helyi történetének a feldolgozása. Hasonló fontosságú az a törekvés is, amely a magyar munkásosztály művelődéstörténetét igyekszik megvilágítani. A munkásosztálynak a hatalom átvétele és megtartása érdekében el kellett sajátítania a régi uralkodó osztályok műveltségét és azt a szocialista szellemnek megfelelően kell továbbfejlesztenie. Korunkban igen fontos szerepet játszik a zene, mind a vokális, mind a hangszeres zene. A szocialista társadalom az emberek nagy tömegeit a kulturális rendezvények résztvevőivé és szereplőivé igyekszik megtenni. Ez velejárója a közösségi gondolat uralomra jutásának. Szerepelni azonban csak azok a zenészek, dalosok, színjátszók stb. képesek, akik az ily irányú tudást, műveltséget megszerezték, és a szereplési készség megfelelő fokát elsajátították. Érdeklődésre tarthat számot tehát annak a kérdésnek a fejtegetése, hogy a magyarországi munkásosztály tagjai miként ismerkedtek meg a zenei műveltséggel, hogyan vették azt át és milyen irányban igyekeznek ezt továbbfejleszteni. Régóta foglalkozom a diósgyőrvasgyári és a miskolci munkásmozgalom történetével és sok probléma ismeretében vállalkozom arra a feladatra, hogy az előbb felvetett kérdésekre diósgyőrvasgyári, részben miskolci vonatkozásban választ adjak. Diósgyőrvasgyárban a munkásosztály kifejlődése sajátos módon ment végbe, s ezzel együtt kulturális viszonyai is sajátos módon alakultak ki, amennyiben ezt a gyárat és lakótelepet a magyarországi kapitalizmus fejlődésének megindulása idején maga az állam hozta létre. Ez a tény kezdettől fogva más jelleget, más sajátosságot adott az itteni fejlődésnek, mint amilyen tisztán kapitalista alapítású gyártelepeken bekövekezett. Ez a tanulmány kísérlet arra, hogy Diósgyőr munkásságának a zenei műveltség elsajátítása érdekében kifejtett tevékenységét megvilágítsa. A ZENEKAR MÚLTJA A FELSZABADULÁSIG Ofcsák Ferenc kazánfűtő

1 1890 táján vállalt munkát a diósgyőri vasgyárban — aki több fúvós hangszeren szépen játszott. Akadtak szülők, akik gyermeküket vele tanítatták zenére. Tanítványaiból idővel kislétszámú fú-