A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

TÓTH Pál: Az 1920-as nemzetgyűlési választások története Miskolcon

AZ 1920-AS NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK MISKOLCON 323 József, Majoros János és Bojtár István, végül a Kisiparospártot Bátorffy Ferenc és Potenga Ferenc képviselik. A Középpárt hivatalosan nem lépett be ebbe a „koalícióba", de Neumann Adolf, Műnk Pál, Műnk Soma, Szent­pály István, Neumann D. Sándor, Hodobay Sándor, gr. Haller István —• hogy csak a legismertebb középpárti politikusokat említsük — tagjai lettek a nagybizottságnak. Az Andrássy-párt elnökévé Mikler Károly jog­akadémiai dékánt választották meg. A tanácskozás résztvevői számoltak azzal a lehetőséggel, hogy az SZDP végül mégsem fog indulni a választásokon, viszont ugyanez a Kö­zéppártot illetően akkor még — legalábbis a belső kerület vonatkozásá­ban — korántsem volt biztos. Hiszen Lakatos január 10-én még a sajtó képviselőinek úgy nyilatkozott, hogy indul Andrássyval szemben, ha ezt a Középpárt országos vezetői jónak látják és támogatják őt. Ilyen helyzetben a szocialista szavazatok eldönthették a választások ki­menetelét. Erre való tekintettel az Andrássy-párt megalakulásáról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „ . . . rendkívüli fontossággal bír, hogy so­rainkat a keresztény munkásság köréből kiegészítsük ..." Az Andrássy­párt megalakulása után a Középpárt vezetőinek be kellett látniok, hogy a párt — éppen miskolci vezetői miatt — magára maradt, egy szé­les alapokon nyugvó és ráadásul a közigazgatás teljes támogatását élvező pártkoalícióval szemben. Ebben a helyzetben Lakatos Gyula nem tehetett mást, mint január 15-én felkereste Andrássy Gyulát annak budapesti palo­tájában, és közölte Andrássyval, hogy ,, . . . vele szemben a jelölést semmi körülmények között sem vállalja." 42 Miután Lakatos korábban úgy nyilatkozott, hogy a külső kerületben nem szándékozik jelölteni magát, Tarnay Gyulát és a Középpárt klikkjét semmi sem akadályozhatta meg ezután, hogy a külső kerületben a pártban bennmaradt miskolci kereskedő burzsoázia teljes támogatásával el ne in­duljon — mint a Középpártnak most már egyetlen hivatalos jelöltje. Ró­bert Emil keresztény párti képviselőjelölt tehát olyan ellenfelet kap, amellyel szemben ahhoz, hogy keresztény párti programmal győzelmet arasson, valóságos csodának kellett volna bekövetkeznie. Miskolcon 1920 januárjában ez a „csoda" is megesett. 1920. január 12-e után Andrássy „megválasztásának" már semmi aka­dálya sem volt. Mivel ellenjelölt híján az 1920-as választójogi rendelkezé­sek értelmében a szavazás elmaradt, a belső kerület mandátumának sorsa ezzel el is dőlt. Csupán néhány formaság maradt hátra. 1920. január 16-án népes küldöttség utazott fel Pestre, hogy most már „hivatalos formában is felajánlják" Andrássynak a miskolci I. (belső) vá­lasztó kerület mandátumát. Andrássy 13-án Polgárdiból Budapestre érke­zett, és itt maradt egészen 16-ig. Pénteken — 16-án — a fővárosi lapok tu­dósítói valósággal ellepték az Andrássy palota előcsarnokát. Andrássy visz­szatérése a politikai életbe ezekben a napokban a magyar belpolitikai élet egyik szenzációja volt. Mindenki kíváncsi volt rá, hogyan nyilatkozik And­rássy, elsősorban az államforma és az államfő kérdésében. A miskolci kül­döttségnek meglehetősen hosszú ideig kellett várakoznia, a gróf ugyanis a 21*

Next

/
Thumbnails
Contents