A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

HUSZTY Sándor : Herman Ottó a kolozsvári múzeumban (1864-1871

Herman OTTÓ A KOLOZSVÁRI MÚZEUMBAN 31 részben tudománnyal éppen nem foglalkozó tagok részrehajló uralma alól is. Ezek voltak nézeteim, melyeket részben még megírtam s ismétlésekért bocsánatot kérek. Valamint nincs bennek uj, éppen ugy nem is valami nagy jövőt jósolok legalább egyelőre. Hogy hasonlit a német szervezetekhez természetes, mivel azok practicusak. Az először emiitett ellenvetése részben nagyon nyomós. Igaz, fájdalom hogy oly kevesen vannak, kik természettudományokkal foglalkoznak, hogy elszomorodik az ember, ha reágondol s a búvár nagyon is sokszor élcze tárgyává válik oly egyéneknek, kik tán azt se tudják, hogy tulajdonképpen miért van nyárban meleg, télen pedig hideg. De azért részemről mégse látom a dolgokat oly feketének, s tán lehetne arra a sok tanárra, kik ugy szeretik a tudós képet felölteni, okkal-móddal hatni, hogy majd dolgozatokkal is előálljanak, különösen ha a mostani politizálási vágy kissé csökkenni fog, mi most tán még a kofákat is eltartja rendes foglalkozásuktól. Nékem ugyan az Erdélyi tanár urakat, kevesek kivételével, — nincs szerencsém ösmerni, s megvallom már ugy annyira megszoktam a magányosságot, miszerént nem is igen igyekszem terjedelmes esmeretségeket tenni, ezért nézeteim csak elméletiek, miért is csak privátim közöltem azokat s nyilvánosan csak akkor szólanék ez ügyben, ha ez mások által szőnyegre hozódnék. Az oskolákat gyűjteményekkel ellátni igen helyes és korszerű eszmének tartom s részemről is kitelhetőleg elősegíteném, — minden esetre nagyon szükséges a fiatalsággal a természettudományokat s ebből kifolyólag a gyűjtést is megkedveltetni, hogy utóbbihoz sok gyermeknek s ifjúnak kedve szokott lenni, tapasztalásból tudom, de a magyarnál az a baj, hogy a szenvedélyt rendszerént akadályozni szokta mig a szászoknál például nagyon is előmozdítják, különösen a tanárok, kik magok is sokan gyűjtők. Hogy a vidéki tagok nem látogatják a közgyűléseket, nem lehet csodálni. Kiket nem igen érdekel a természettan vagy más tudomány, azoktól nem lehet kívánni, hogy télen az elnöki beszéd és titkári stb. jelentések meghallgatásáért, miket úgyis olvashat az újságban, — Kolozsvárra utazzék. Kik tanulmányokkal foglalkoznak, azokra is alkalmatlan az évszak. Ha nem lehet egyszersmind kirándulásokat tenni Kolozsvár érdekes környékére, csak az előadások élőszóvali meghallgatásáért bajos oly hosszú utat végig fázódni. Reform kérdések nem vonzzák az embert, mivel ilyesmikről semmit se tudhatni, s ha voltak is, azok a közgyűlésen ugy folytak le, hogy azok a sajtóban vitát nem keltettek s így pártot se alakítottak. Nézetem tehát az volna: hogy hírlapban kell egy és más eszmét megpendíteni, ottan terjedelmesen megvitatni s azután a közgyűlés elejébe vinni. így nem leszen uj eszme, s nem szavaztathatnék oly könnyen le. Kezdeményezni kellene tehát Kolozsváriaknak, kik az ügyekkel jobban esméretesek. Részemről hasonlólag örvendenék ha találkozhatnánk. Nem lehetne az enyedi utat Konczáig nyújtani? a gyorskocsi a falu határa mellett halad el s az úttól a lakásom annyira van, mint a múzeumhoz a piacz kétszer."

21