A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

ZSADÁNYI Guidó: Balogh Bertalan emlékezete (1870-1922)

300 t ZSADÁNYI GUIDÖ 1. Ingyenes analfabéta oktatás a megye és Miskolc területén. 2. Ismeretterjesztő előadások Miskolcon 10 helyen, és a megye 176 községében. 3. A járási székhelyeken szabad lyceumi előadások. 4. Népfőiskolák szervezése. Az első Mezőkövesden még 1918-ban megindítandó. 5. A miskolci Szabadegyetem újbóli megnyitása. 6. A Munkásgimnázium folytatása. 7. Könyvtár létesítése Miskolcon és a megye minden községében. (A múzeum és az evangélikus egyház könyvtárából akarta létrehozni a városi könyvtárat. Ehhez az állami támogatást is biztosította, a város érdektelensége következtében azonban terve meghiúsult.) Teljes megyei könyvtárhálózat kiépítését 10 évre tervezte. 8. Falusi ifjúsági és gazda-körök, valamint mozik létesítése. 9. A feladatok decentralizálása érdekében az egyesület járási fiókjának megszervezése. A Felvidéki Zeneszövetség helyett Debrecennel és Nyíregyházával vette fel a kapcsolatot közös hangversenyek rendezése érdekében. E hatalmas programot illuzórikusnak kellene tartanunk, ha nem tudnánk, hogy összeállítója ennél nehezebb terveket is sikeresen valósított meg. Az idők folyamán felmerült annak a lehetősége is, hogy Miskolc városnál szervezendő kultúrtanácsnoki állást vele töltsék be, azonban sajnos erre nem került sor. A szép tervek megvalósítására — hibáján kívül — életében már nem kerülhetett sor. 1921-ben és 1922-ben ismételten sürgette az egyesületi élet megindítását. Időközben nyugdíjba ment a vasúttól és munkáját kulturális vonalon jól használhatták volna, de erre nem tartottak igényt, ő pedig mint a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének igazgatója működött korán bekövetkezett haláláig. 52 éves korában 1922. aug. szállt sírba. Rövid közéleti pályáján is kivételes eredményekkel gazdagította a magyar kultúrát. A Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület Közművelődési Osztályának elnökeként végzett működésében lelkes segítő társai voltak Lányi Ernő és Szent-Gály Gyula zeneiskolai igazgatók mellett dr. Kosztolányi Zoltán, Puszter János szabadoktatási igazgatók, Nagy Ferenc és dr. Szerényi Nándor középiskolai tanárok, az osztály titkárai. Nem lenne teljes életművének ismertetése, ha legalább pár szóval nem utalnánk más fontos javaslataira is. Pesten a Vasúti és Hajózási Klubban tartott előadásában^ és a Budapesti Hírlapban felvetette a MÁV magyarosításának kérdését. Akciójának eredménye a Balaton északi vasútvonal állomásainak a szokásos MÁV épületektől eltérő „magyaros" stílusú kiépítése.''' Végigtekintve küzdelmekben és eredményekben gazdag életútján, meg kell állapítanunk, hogy a kevesek közé tartozott, akikben az elméleti célkitűzés és gyakorlati megvalósítás képessége egyaránt megvolt. Minden