A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
KATONA Imre: A telkibányai kőedény- és porcelángyár alapítása és működése
A TELKIBÁNYAI KŐEDÉNY- ÉS PORCELÁNGYÁR 271 tőjében olyan értelemben találkozhatunk pápai porcelánárukkal, hogy azok alakjukat és díszítésüket illetően, még igen gyermekiek. Számos pápai porcelán maradt fenn köz- és magángyűjteményeinkben. Ezeket mindmáig a pápai kőedénygyár 1840 és 1842 közt készült termékeinek véltük. 28 Arra még csak gondolni sem mertünk, hogy az ekkor megindult pápai porcelángyártás korábbi idők hagyományainak egyenes folytatása. E pápai porcelánedények jegyét szabadkézzel a masszába karcolt írott betűs Pápa felirat alkotja. Mayer, Fischer és Draschnitz sem használt írott betűs jelet készítményeinek jegyében, sőt Winter Mátyás működésének egy rövid szakaszában is a nyomtatott betűs WINTER szót alkalmazta készítményeinek jegyéül. Csupán Winter Mátyás jegyében található ugyanaz az írott betűs Pápa szó, melyet porcelánkészítményeiken alkalmaztak. Sőt, nemcsak a „Pápa" írott betűs volta, hanem a betűk kalligráfia ja, vezetése is teljesen azonos a Winter-korszak pajzsos jegye alatt alkalmazott „Pápa" szóval. Ebből kétségtelenül következik, hogy az írottbetű-jegyes pápai porcelánok aligha lehetnek a Mayer-korszak készítményei. Keletkezésük nem a 40-es évek, hanem a 30-as évek elejére tehető. Az 1830-as évek elején már számos magyarországi kőedénygyárban folytattak porcelán előállítására irányuló kísérleteket. Elég ha Körmöcre, vagy Telkibányára gondolunk, ahol már túl is jutottak ekkoriban a kísérlet stádiumán. Ugyancsak ilyen összefüggésekre utal a pápai és telkibányai tárgyak stíluskritikai öszszevetése, összehasonlítása is. A pápai kőedények motívumai között gyakori a strassbourgi eredetű virágdísz. Ezek valószínűleg Holicson keresztül kerültek kőedénygyáraink készítményeire. A pápai és a holicsi kőedénygyárak között bonyolult, sokágú összefüggést találhatunk. Egyik, ugyancsak a Keresztes-gyűjteményből az Iparművészeti Múzeumba került kanna ennek pregnáns bizonyítéka. Az alacsony talpon álló kanna enyhén öblösödő hengeres alakú. Magassága 14 cm, talpszélessége 6,3 cm. Az 5,5 cm-es szájnyílást rövid, 2 cm-es szűkülő felület köti össze, melyből kecses kiöntőfej emelkedik ki. A hengeres részt körbefutó mangánszínű kör zárja le. 10. kép. Szószostul, porcelán. 11. kép. Hordóalakú edény, kőedény. Holics, XIX. s z. eleje. Telkibánya, 1831. Iparművészeti Múzeum tulajdona Iparművészeti Múzeum tulajdona (Ltsz. 70. 139. 1.) (Ltsz. 70. 130. 1.)
