A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
KATONA Imre: A telkibányai kőedény- és porcelángyár alapítása és működése
272 KATONA IMRE A kanna első részén strassbourgi virágdísz: zöld szárból kinövő, enyhén árnyékolt levelek között lila, sárga, kék és terra sienna színű virágok helyezkednek el. Ezekhez hasonló található egy 1831-es évszámú „Regécz"jelzetes kannán is. Ez a kannatípus 20 ugyan eltér a pápaitól: kiszélesedő talpon áll, teste enyhén domborodó, s a szájrésznél kb. 3,5 cm-es hengeres részbe torkollik. A kiöntőt sem az összeszűkített szájrészből alakították ki, mint az említett pápai kannán, hanem a kiöntőcső kidomborodó hasrészéhez illesztették, s hossza az edény hengeres záródásáig terjed. Az edény 13 cm magas, szájpereme: 7 cm, talppereme pedig 5,5 cm. Testét sárga szárból kinövő árnyékolt zöld és sárga erezett levelek és finom kivitelű ötszirmú mangánlila virágok díszítik. Hasonló telkibányai kannatípust 1839-ből ismerünk. 10 Míg az 1831-es kanna kiöntőcsöves, ennek kiöntőrészét hengeres szájnyílásból alakították ki. Az 1839-es kanna az említett pápai és telkibányai kanna sajátos keveréke, s annak a fejlődésnek eredménye, melyet a telkibányai gyár első készítményeitől 1839-ig megtett. Bár az 1839-es telkibányai kanna formai kiképzését illetően inkább az 1831-es telkibányai kannához hasonlít, díszítményeit illetően, nem azok színbeli hasonlóságát tekintve, hanem a felfogás azonossága alapján is inkább a pápai kannához kapcsolódik. Az 1839-es kanna inkább a motívumok színbeli megoldásaiban rokon, de a festés kivitele meg sem közelíti a Winter-jegyes pápai és 1831-es telkibányai kannáét. Mégis úgy véljük; az 1839-es telkibányai kanna végső formai kialakítása és díszítményeinek megoldása elképzelhetetlen a pápai kanna nélkül. A pápai kanna formája és díszítésbeli kivitele Holics közvetlen vagy közvetett hatását mutatja. Ebben semmi különleges sincsen, hiszen a pápai kőedénygyár alapítói és első mesterei holicsiak, vagy Holicson átmenetileg megfordult mesterek. Viszont arról nem tudunk, hogy Telkibánya szakmai létrehozói között Holicsról elkerült mesterek lennének. A telkibányai gyári munkások személyzeti jegyzéke fennmaradt, így ennek segítségével a gyárban beálló mindenféle változást konstatálhatunk. Ebben egyetlen Holicsról jött mesternévvel sem találkozhatunk. Egyébként Dunántúl és Felső-Magyarország között más érdekes és figyelemre méltó összefüggéseket is találhatunk. A porcelánláz, mely ekkoriban Magyarországon uralkodott, Kassát sem kerülte ki. Van egy kassai porcelán csészénk, mely a Reviczky család címerét és egyik tagjának (Reviczky Ádám) monogramját tartalmazza. Ez a csésze világosan bizonyítja, hogy Kassán is foglalkoztak nem is sikertelenül, porcelán előállításával. A kassai porcelán legfőbb jellegzetessége a telki bányaival szemben, hogy színe nem piszkos zöldes, vagy hidek-kék, mint a zettlitzi kaolinból készült herendié, hanem pirosas, meleg hatású. Fischer Móric 1840 körüli masszajegyzékének receptjei közt arra is van utalás, hogy Herenden is megpróbálkoztak a porcelánt pirosasra festő bécsi mész hozzáadásával, hogy a hidegfehér hatást kiküszöböljék. 31 Ugyanezzel az eljárással Miskolcon is találkozhatunk Butykai idejéből. Már pusztán ez is mutatja, hogy valamilyen összefüggés állhatott fenn a kassai és a herendi gyárak között. E kapcsolat bizonyításához újabb adatokat sikerült feltárnunk a közelmúltban. És itt kapcsolódik újra a nyílszerű jel és Mayer János személye mondandónkhoz. Említettük, hogy a
