A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

IFJ. HORVÁTH Béla: A miskolci városkép változása

192 IFJ. HORVÁTH BÉLA A tervműveletek készítése közben folyamatosan nagyrészt a MTESZ szervezésében városrendezési ankétok megrendezésére került sor. így: 1957. november 29—30. A szebb Miskolcért, 1959. április 23—25. A korszerűbb Miskolcért, 1961. szept. 28—30. A kulturáltabb Miskolcért, 1968. május 23—25. A gazdaságosabb Miskolcért, 1971. május 24—27. Közmű Ankét: A közműellátás Borsod megyében és Miskolcon. E tanácskozások több más rendezvény mellett hivatva voltak — többek között — a műszaki társadalom (értelmiség) és a város; tágabban a város egész lakossága véleményét felhasználva szélesebb alapra helyezni a városrendezési terveket, feltárva mindazokat a lehetőségeket és problémákat, amelyeket e bonyolult városalakzat a további fejlesztés során jelent. Az elmúlt negyedszázad építési tevékenységében a stílusváltozások, az építészeti szemlélet és a technológia fejlődése következtében kijelölhető fő szakaszok: 1948—1950 az újjáépítés befejezése, az első korszerű létesítmények megvalósítása, 1951—1955 fontos nagy beruházások megkezdése, új lakóépület együttesek létrehozása az ún. szocialista realista stílus elterjedése, 1956—1959 a racionális építés kezdetei, kísérletezések, útkeresések, 1960—1963 a blokkos technológia térhódítása, a tömeges lakástermelés megkezdése, 1964—1968 a blokkos technológia kifejlődése, egyes egyedi létesítmények, felkészülés a házgyári technológia bevezetésére, az időszak végén divatos áramlatok átvétele, 1969-től a házgyári technológia alkalmazása. A különböző építési periódusok minden bizonnyal csak az abban tevékenyen közreműködők számára jelentenek ilyen rövid lehatárolható szakaszokat. Történeti távlatban az eseménysorozatok jobban összemosódnak és kizárólag a nagyobb idő-intervallumok figyelembe vétele, elemzése és értékelése indokolt. A megjelölt időszakok nemcsak az építészeti és építési szemlélet területén jelölnek változást, hanem elválaszthatatlanul kapcsolódnak, mintegy függvényként e társadalmi, gazdasági fejlődés különböző periódusaihoz. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk minden mozzanata szorosan kapcsolódik az építőipar munkájához. Ipari, mezőgazdasági, lakó- és középületeink, utaink, hídjaink és egyéb létesítményeink egyrészt társadalmunk gyorsuló ütemű fejlődésének anyagi-műszaki bázisát jelentik. Másrészt építészeti kialakításukban az jut kifejezésre, meddig jutott el társadalmunk a modern technika, a kollektív alkotás követelményeihez és anyagi lehetőségeinkhez igazodó — annak lényegét kifejezni képes — építőművészeti alkotókészségben. Az tehát, hogy mi, hogyan, mennyiért, mennyi idő alatt épül nemcsak gazdasági és műszaki kérdés, hanem politikai kérdés is. Az e kérdésekre adandó válaszokban ugyanis a társadalmi rend, a politika értékelése, elismerése és kritikája is kifejezésre jut.