A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

IFJ. HORVÁTH Béla: A miskolci városkép változása

A MISKOLCI VAROSKÉP VÁLTOZÁSA 193 Nem mindegy, hogy a társadalmunk és gazdaságunk fejlődése során felmerülő, indokolt építési igényeket milyen áron, milyen ütemben, mekkora össztársadalmi erőfeszítés árán elégítjük ki. Szinte felmérhetetlen a tervező mérnökök és építészek felelőssége abban, hogy terület- és iparfejlesztési politikánk, építőipari műszaki fejlesztési politikánk optimálisan igazodik-e hazánk adottságaihoz, illetve nemzetközi kapcsolatainkban a műszaki tervezés szakembereinek szerepe és felelőssége az építőipar fejlődésének gyorsításában, az építés hatékonyságának fokozásában; utóbbi tényezők hatása különösen az elmúlt 6—8 év során érvényesül. E tanulmány melléklete felsorolja azokat a létesítményeket, amelyek a. felszabadulás óta a városban megvalósultak. E tételes (egyedekre épülő) felsorolás mégsem ad képet azokról a tendenciákról — városképi hatásról — amit a megvalósult létesítmények összességükben jelentenek. Az időszak építési tevékenysége a területen jelentős mértékben szétszórtan jelenik meg. Oka, hogy az építésre lehetőséget nyújtó szabadterületek kizárólag a települések és az egykor önálló szomszédsági egységek (közigazgatási egység) között álltak rendelkezésre, és hogy e munkálatok megkezdése idején a szanálási lehetőségek alig nyíltak meg. Az önálló közigazgatási egységek között megvalósított létesítmények így mintegy varratát képezik a ma Miskolcának, anélkül, hogy egységes városképekről, hangulatról beszélhetnénk. Az esetek többségében a megvalósult lakótelepi egységek sem azonos építészeti, műszaki, technológiai szemlélettel és viszonylag rövid idő alatt valósultak meg, hanem több ütemben, hosszabb időn át, gyakran tömbsűrítés révén tovább fejlődtek, többnyire a lakástermelés mennyiségi követelményei kielégítése érdekében és a rendelkezésre álló építési terület hiánya miatt. Különösen jó példája e szemléletnek a Győri kapu, ül. összekötő városrész és környéke, ahol tanulmányozhatóvá válik az elmúlt 25 év valamennyi építészeti törekvése és technológiai megoldása, így: technológia: hagyományos hagyományos hagyományos hagyományos hagyományos hagyományos hagyományos hagyományos hagyományos blokkos blokkos és öntött házgyári blokkos házgyári házgyári házgyári Megnevezés: az építés éve: Kellner Sándor utca 1949-1950 Miklós u. — Ors u. között 1951-1952 Tátra u. — Torontáli u. 1951-1953 Gy^Bri kapu Dél — Gyula u. környéke 1951-1954 Ságvári u. Gyula u. és Rácz Á. u. 1953-1954 Gyula — és Ságvári u. között 1953-1954 Ságvári u. keleti oldala 1954-1955 Tízeshonvéd u. 1958-1959 Miklós u. és Ors u. tömbsűrítés 1961 József u. és Sallai u. között 1968 Bulgárföld 1966-1970 Győri kapu Dél 1968-1972 Hoffmann Ottó u. 1969-1970 Hunyadi u. — Petőfi u. között 1971-1972 Bulgárföld Nyugat 1971-1972 Gyopár u. Sallai u. 1972 13