A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

IFJ. HORVÁTH Béla: A miskolci városkép változása

A MISKOLCI VÁROSKÉP VÁLTOZÁSA 191 ják, akik közül említésre méltó: — Bloch Alfréd és Stimm Lajos, — Bőhm Viktor, — Czókoly István, — Gulyás László, — Hevesi Lajos, — id. Horváth Béla, — dr. Kalas Imre, — Menner László, — Salgó Tibor, — Szeghalmy Bálint.

2 *** A felszabadulást követően 1949-ig a háborús károk helyreállítása folyt. A háborús károk, amelyek Európa több városában jelentős veszteséget okoztak, Miskolcot sem kerülték el. Ez a városban a lakóépületekre vonatkoztatva a következőképpen alakult: 80—100% kár ért 350 épületet 40— 80% kár ért 250 épületet 10— 40% kár ért 3000 épületet 5— 10% kár ért 3660 épületet 5% aluli kár ért 5400 épületet. 1949-ig helyreállított épületek száma 6459, mely számban az 5%-os aluli kárt szenvedett épületek nem szerepelnek. A háborús lakóépületkár és épületveszteség olyan területet sújtott, amely nagyrészt földszintes családi házas beépítettségű lakóterület volt. Ennek következtében lényegében — az anyagi káron túlmenően — városképi értékek pusztulásához nem vezetett. Ugyanakkor az adott körülmények között nem is indíthatott el olyan rekonstrukciós és fejlesztési akciót, ami a nagyobb háborús károkat szenvedett európai városokat jellemzi. Ezen időszak második felében megindult és intenzitásában fokozatosan erősödött az a tervezői tevékenység, amelynek révén egyre megalapozottabb várostervezési gyakorlat bontakozott ki. Ennek időszaka 1949—1964 között jelölhető meg. E munkával párhuzamosan már a konkrét építési tevékenység igénye is felmerül. 1949 óta a tervszerű előkészítés és elméletileg is megalapozott építési tevékenység mintegy versenyben van a konkrét építési feladatok megvalósításával. A nagy volumenű építés kezdetei az újjáépítést követő időszakra vezethetők vissza; ennek keretében sor került a Tízeshonvéd utcán és a Selyemréten lakóépületek építésére, a Diósgyőri Tanulóváros megvalósítására, a Kilián Gimnázium építésére és megkezdődtek az Egyetemváros telepítésével összefüggő vizsgálatok is. A felszabadulás utáni időszak általános várostervezése több konkrét állomáshoz kapcsolódik. Ezek: 1949. évi ún. Weiner-féle általános terv, 1952. évi általános terv (350 000 lakosra), 1954. évi városkompozíciós terv, 1954. évi városgazdasági vizsgálatok, 1960 általános terv I. ütem, 1968 általános terv II. ütem, 1002/1970. (II. 3.) Korm. határozat Miskolc megyei jogú város általános rendelkezési tervének jóváhagyásáról. 1971. megyei településhálózat fejlesztési terv.