A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

182 JOÓ TIBOR Ezért utalásszerű ONUPHRIUS alakja egy emelettel följebb KERESZTELŐ JÁNOS felé. Egyfajta »aszcenzus« ismétlődik itt időrendben megfordítva, értékrendileg sorbaállítva: Középütt a két nagy REMETE után jött ÁGOSTON, a paulinus közösség regulaszerzője; de az értékbeli emelkedés ott is »-vita communis** keretéből a »vita solitaria« felé mutat. Fönt ONUPHRIUS a »vita communis«-ból indul tovább az időben régebbi, de »perfectior«, illetve »fortior« KERESZTELŐ JÁNOSI remeteség irányában. Végül koronázó motívum a retabló ormán: MICHAEL Archangelus lángoló karddal ördögöt tiporva: jelezve a kereszténységben elkerülhetetlen »pugna cum diabolo«-t, melyet mások helyett az anachoréta végez el. Lényegében tehát az újhelyi retabló ikonológiája a monachális közösség és az anachorétizmus szintézisét viszi egyre följebb emeletenként. És semmi drámai pátosz, BERNINI-féle extázis-teregetés nem érzik rajta. Halk meditáció a hangneme. Amilyen halk ^kísérőzenéi a leírt programszövegben emeletről-emeletre ismételve a remete-pálmaornamenssé stilizált motívumának újabb hangsúlyozása. Ez nem játékos »díszítő elem«, hanem szimbólum, akárcsak az antik és középkori ornamentika..." ,,... a retabló és tabernaculum »arculárius« munkáját is a lőcsei műhely vállalta, delineálta és kivitelezte ornamentális plasztikájával együtt. Igaz szokás volt a paulinusoknál is, más szerkezetekben is, hogy az »arculárius«-munkát és ebbe beletartozott az ornamentális faragás, — saját képzett operárius testvérek lássák el; csak a figurális plasztikát rendelik meg a városi »statuárius«-nál. Itt azonban az előzetes szerződés is, a leszállítás utáni nyugta is hangsúlyozza hogy »in totó et ex juxta Conventionem (se. Dominus Joannes Georgius Strőczius praefatum altare) erexit et perfecit.« De a 600 rajnai Frt-ért sem 9 szobrot lehet csupán rendelni 1716-ban." 86. A pálosok fekete ruhájukat 1342-ben cserélték fel fehérre. Esterházy Pál generális 1770-es kánoni vizitációja során kifogásolta az oltárképen látható fehér öltözéket. Bp. Egyetemi Könyvtár Kézirattára. Acta Paulin. Generalia. X.' 672. 1. 87. Aegidius = Szent Egyed: athéni származású, Arles vidékén remete életet élt. A segítőszentek egyike, a szoptató anyák patrónusa. Mint apátot ábrázolják, pásztorbottal, lábainál szarvastehénnel, mert a legenda szerint a remeteségben egy szarvastehén táplálta. Wamba király vadászai a szarvas helyett a remetét sebezték meg. Ezen a helyen alapították a saint-gillesi apátságot. Szent Egyedet és a szarvast ábrázolja a garamszentbenedeki bencés templom Kálvária oltárának egyik külső szárnyképe, Kolozsvári Tamás 1427-i műve. (Lásd: Radocsay Dénes: Gótikus festmények Magyarországon. Bp. 1963. c. műve; 9., 10. oldalait, és 5. sz. tábláját.) Remete Szent Pál: az első keresztény remete. 234-ben született gazdag szülők gyermeke volt. 60 éven át élt remeteéletet a Thébai sivatagban. Általában mint remetét pálmalevelekbe öltözve ábrázolják, mellette egy — csőrében kenyeret tartó — hollóval. A pálosok patrónusa. Szent Ágoston: a négy nagy egyházatya egyike; a pálosok életében és ábrázolásain elsősorban mint regulaszerző ős játszik szerepet. Szent Hieronimus-Jeromos: ugyancsak az egyházatyák egyike, fontos teológus, Szent Pál remete első életírója; lábánál a hozzászelídült oroszlán, kezében a penitenciázáshoz mellverő kődarab. 88. Zolnay László 60. jegyzetben idézett munkája, 36. 1. 89. Dr. Lévárdy Ferenc rekonstrukciós javaslata, melyért ezúton is köszönetet mondok. 90. Baranyai Béláné 45. jegyzetben idézett munkája, 208. 1. 91. Baranyai Béláné idézett munkája 226. 1. 92. Az oltár meglevő kompozíciójából az alábbiakat olvashatjuk ki: A szent remete halála pillanatában remetebarlangjának a nyílásában áll. Két oldalt pálmák (pálos szimbólumok), hátánál oroszlán, mely a sírját vájta. A második emeleti magasságban angyalok viszik magukkal törékeny testét és ő felajánlja lelkét.