A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

176 JOÖ TIBOR szélessége pedig 15 cm. A boltozatból kiindulva átmetszetük egy 15 cm hoszszú és 9 cm széles téglát képező lemezt és ezen elhelyezkedő trapézszerű pálcatagot mutat, melynek mindkét egymás felé hajló oldalában két félköríves hornyolás van. A bordaprofilok, íves átmenetek pontos meghatározásához a meglevő maradványok letisztítása, a letördelt részek visszaszerkesztése szükséges. A profilok a gótika virágkorából származóknak látszanak. Zárószó Miként a bevezetőben is írtam, a sátoraljaújhelyi volt pálos kolostor és templom 700 éves múltja, a pálos kolostorok hálózatában elfoglalt fontos szerepe, a lengyelországi pálosokkal való kapcsolattartás egyik fő állomásaként és építéstörténeti, valamint iparművészeti, képzőművészeti értékei miatt fokozottabb figyelmet érdemel, s a feltárások, kutatások mielőbbi elvégzését igényli. A kutatás feltétlenül elősegítené azt is, hogy a pálosok tevékenységét jobban megismerhessük. Az ősi kontemplatív, monasztikus teológia hagyományain és az első évszázadokban csak befelé élő szerzetesek a XV. században már királyi gyóntatok, híres kódexmásolók, építtetők és iparművészek, hálózatuk tervszerűen kiterjed az ország határain túl a magyar hatalmi érdekkörbe tartozó területekre is, de Spanyolországba, sőt Portugáliába is. A török megszállás és a reformáció megtöri a pálosok fejlődését, a XVIII. században van még átmenetileg néhány évtizedes újravirágzásuk (irodalomban, iparművészetben, oktatásban stb.), azonban II. József radikális intézkedései 1782-től sorvasztják, 1786-ban megszüntetik a rend életlehetőségeit. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend feloszlatásának is talán a magyarsága volt főrugó ja és újból való felélesztésüket is ez gátolta,

102 bár a hivatalos indokolás nyilvánvalóan más volt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után, a Habsburg-restauráció erősödése idején (1717-ben) hozták például azt a szabályt, hogy a rend tagjai, tekintet nélkül anyanyelvükre, mind magyarnak vallják magukat.

103 Művelődéstörténeti szerepük sem kellően tisztázott még! Az újhelyi kolostor bizonyítottan a legrégebbiek közé tartozik, hosszú időszak kultúrértékeinek, gazdaságtörténeti emlékeinek az őrzője és tárháza lehet. Érdekességként említem, hogy nagyobb, mint pl. a tihanyi apátság kolostorépülete. A kutatóknak viszonylag sok kiindulási adat és maga a teljes épületkomplexum áll a rendelkezésére. A régészekhez, művészettörténészekhez és az építészekhez a helytörténeti kutatók is csatlakozhatnak, hiszen a XIII. századi remetetelepülés körül kialakult „Barátszer" településtörténete, 500 éven át fennállott közigazgatási különállósága igen sok kérdést vet fel, s utat nyit. A Deák utca, Klastrom utca, Barátszer, Kis barátszer utcák és környékük, a pálos malmok, vendéglők, halastavak, birtokcserék és elszámolási viszonylatok Sátoraljaújhely településtörténetéhez igen sok adalékot szolgáltatnak. Érdekes volna a Szent Egyed-kultusz helyi megjelenésének okaival való behatóbb foglalkozás is. Szent Egyedről elnevezett jelentősebb kolostorról csak egyről — a XI. szá-