A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM TÖRTENETÉHEZ 177 zadban bencések által alapított somogyvári kolostorról — van eddig csak publikáció. Az ország délnyugati részén levő somogyvári kolostor és az északkeleti részen levő sátoraljaújhelyi Szent Egyed-kolostor közötti kapcsolatokhoz a bencés rendtörténet kutatása is szükséges lenne. A középkorban — hazánkban — egyébként főleg a Felvidéken van jelentősebb Szent Egyedkultusz, melynek főleg értékes oltárszobrokban, faszobrokban megnyilvánuló emlékeit ismerjük (Bakabánya: Kálvária, főoltár; Bártfa: Szent Egyedtemplom, hajdani főoltár főalakja -f- Jézus születése oltár egyik alakja; Zólyomszászfalu: Szent Ilona- és Szent Egyed-oltár egyik alakja.

104 A tájba helyezés és a beépítettségi körülmények is döntő mértékben megváltoztak, hiszen a hajdan — gazdasági épületeivel együtt •— különálló épületegyüttes gazdasági épületeit lebontották, viszont a még 1905-ben is mintegy 2 hektáros szabad környezetet (csak a déli oldalon takart részben az 1811-ben épült gimnáziumi épület) beépítették. A takarás már háromoldali; az északi részen levő hajdani kertben most épül még egy 16 tantermes iskola is. Az imponáló tömeg hatása már alig tud érvényesülni, holott különösen jó volt az épület tömeghatása a keleti, mélyebben fekvő részek felől. Bízom abban, hogy — a célja és a terjedelem által is behatárolt — tanulmányom sokak érdeklődését felkelti a sátoraljaújhelyi pálos település és építmények múltja, valamint védelme iránt, s a felvetett problémákat egyrészt az élénkebbé vált helyi helytörténeti kutatás, másrészt az oltárépítmények elkezdett és folytatásra váró restaurálása nagyrészben megoldja, illetve az 1972. júniusában az OMF. által elkezdett részleges régészeti feltárás számos tárgyi adattal bővíti ismereteinket. Jegyzetek: 1. Kisbán Emil: A Magyar Pálosrend története (Bp. 1938.) I. 321. o. 2. Fejér: Codex Diplomaticus, VII. 5. (279. o. CLXIII.) 3. Szirmay Antal: „Notitia Historica, Politica, Oeconomica Montium et Locorum Viniferorum Comitatus Zempleniensis" (Kassa, 1798) 52. §. 4. A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és évkönyve. (Kassa, 1904. I. 696—700 1.) 5. Például: A Krisztus szent testének tiszteletére alapított diósgyőri monostorra vonatkozó 1304. ápr. 5-i oklevél is az ágostonrendieket szerepelteti (Anjou-kori Okmánytár I. 76—77. oldalakon, LXX. „ ... ecclesie in honore sancti corporis Xpi fundate prope finem ville Gyous Geur existentis in gua fratres heremitharum sancte crucis ordinis sancti augustini de herema deo militantes abitant, quondam piscinam nostram ..." 6. Kisbán E.: Idézett munkája I. 321—331. oldalai s Kürcz Antal (A magyarországi pálosrend története, Bp. 1889.); Benger, N. (Chronotaxis Monasteriorum Ord. S. Pauli P. Er. 1743), P. Carolus Péteríy (Sacra Concilia Ecclesiae Románo-Catholicae in Regno hungariae, Posonii, 1741.) stb. vonatkozó művei alapján. 7. A. Eggerer: Fragmen panis corvi protoeremitici seu reliquiae annalium eremixcoenobiticorum Fratrum Eremitorum Sancti Pauli primi eremitae, Bécs, 1663, valamint Rupp Jakab: (Magyarország helyrajzi története, főtekintettel az egyházi intézkedésekre, vagyis a nevezetesebb városok, helységek, s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendezve c.) műve (Bp. 1876. II. 336. o.) vonatkozó részei. 12