A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ 155 Az a körülmény, hogy a sátoraljaújhelyi kolostortelepülés használata — néhány viszonylag kisebb (XVI. sz. közepi, XVII. sz. elejei és a XVIII. század végi) megszakításoktól eltekintve hét évszázadon át folyamatos volt, egyik biztosítéka maradt a viszonylag kevés alaprajzi változtatás melletti fenntartásnak (hiszen funkcióváltozás csak a XX. század közepén következett be), már pedig ezt kevés ősi pálos kolostorról mondhatjuk el. A XVI. század elején, több mint száz pálos kolostor volt hazánkban, de 1629-ben csak hatot emlegetnek, s újabb évszázad múlva — 1735-ben — is mindössze csak 17 működött. (Az újhelyi a 6 között is szerepelt, az 1735-ös összeírásnál a 17 közül a legvagyonosabb volt.) Az 1786-os felosztásnál 29 pálos kolostort számoltak fel a magyar rendtartományban. 131 A képen is közölt földszinti alaprajz az igen kis számban épségben maradt hazai pálos kolostor és templom közül talán a leghűbb képét adja az eredeti pálos térkapcsolásnak és funkció kialakításnak, hiszen a jelen esetben egyrészt követni tudjuk az utóbbi kétszáz év viszonylag nem túlságosan jelentős alaprajzi változásait, másrészt a már ismertetett, meglevő pálos kolostorépületeknél (pl. Máriaosztránál) sokkal jelentősebbek a változások. A feltárt néhány pálos kolostoregyüttesünknél csak a templom, vagy annak egy része, vagy a kolostorfalak egy része maradt épségben, s az ásatások, romkonzerválások is általában csak részben tárják fel, vagy mutathatják be az építményeken belüli összefüggéseket. Sátoraljaújhely kiépítettsége részben igazolja a pálos építmények jellemzőit, összefüggéseit legkorábban kutató Ádám Iván azon megállapításait 62 , melyek szerint: ,,a zárda a templom egyik oldalán, rendszerint és szabályszerűen az északi oldalon terül el", továbbá, hogy „rendesen rövidebb is a templom tengelye, mint a kolostor hosszmetszete". Űjhelyben is a kolostor a templom északi oldalánál épült ki, s a templom hosszúsága 33 méter, a kolostor templom melletti hosszúsága ugyanakkor 42 méter. Míg a templom szentélyének záródása 4 méterrel lép ki a kolostorépület keleti záróvonalán túl, addig a templom nyugati homlokzatának vonalától még 13 méteren át folytatódik nyugat felé a kolostorépület. A kolostor nyugati szárnya 41 méter hosszúságú, a keleti pedig 42,70 méter. Cáfolja viszont a sátoraljaújhelyi tényleges állapot Ádám Ivánnak azt a megállapítását, hogy „jellemző még pálos kolostorainkra, hogy a szokásos quadrum, a kolostor udvara ritkán teljes négyzet és hogy egész keresztfolyosókra eddig csak egy helyen akadtak (Csáktornya), „Rendszerint hiányzik a keresztfolyosó negyedik ága, mely a templom oldalához dűl. A volt szent Egyed kolostornál ugyanis a belső kolostorudvar, a quadrum, szabályos négyzet, melynek mindegyik oldala 16 méter hosszú. A keresztfolyosó (kerengő) mind a négy ága adva van, sőt éppen a nyugatról keletre haladó folyosóág és az északról délre haladó ág találkozásánál (az utólag kiépített torony alatt!) találhatók a legszebb gótikus bordák maradványai, tehát a legalább 5 évszázaddal ezelőtti kialakítás bizonyítékai. A keresztfolyosókat megosztó válaszfalak (ma 7-et találunk) mind utólagos beépítések! (Ádám Iván ezen megállapításait azóta a nagyvázsonyi páloskolostor feltárásának megállapításai, vagy Máriaosztra publikált alaprajzai is cáfolják. Az Országos Levéltár Tervtárában a „pálosrend tervrajzai" címen található
