A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

156 JOÓ TIBOR gyűjteményben 0 ' 1 van a P.P.N.S. aláírású ,,Norma Aedifici et condescen­sionis Fratrum Ordinis S. Pauli p. Eremita in eorum Possessionibus" meg­nevezésű terv, de ez is teljes keresztfolyosó kialakítást, négyszögű quadru­mot stb. mutat.) Az újhelyi kolostor nagyobb, mint pl. a nagyvázsonyi volt, s jelenleg mégsem találjuk a középkori kolostorokra jellemző és Nagyvázsonyiban, va­lamint Márianosztrán is meglevő keletéit kápolnát a kolostor keleti szárnyá­ban (; ', viszont tudjuk, hogy a templom déli oldalához épült 1673-ban egy ká­polna, továbbá 1743-ban bontottak le egy régi kápolnát (a Szentháromság kápolnát) és helyette (de nem biztos, hogy a helyére!) sokkal díszesebbet építettek. 1767-ben egy további kápolna is létesült. A kápolna hosszú meg­létét tehát joggal tételezhetjük fel, de helyét csak az esedékes feltárás rög­zítheti. (Igen sajnálatos, hogy az 1786. évi államosításkori állapotot feltün­tető alaprajz az Országos Levéltár anyagából sem került elő, holott még a fedélszékről, a toronysisakról, a malmokról, a Bodrogolasziban levő házról stb. is van felmérési rajz!) A templom főhomlokzata itt is nyugatra, egy kis térségre néz. A tér­ségből nyílik — észak felé, a kolostor egyik szárnyának oldalhomlokzatán — a kolostori főbejárat is, bár a későbbi időkben a kolostorépületen ma meg­levő nyugati bejáratot is nyitottak. A mellékbejárat — a gazdasági bejá­8. kép. Folyosórészlet

Next

/
Thumbnails
Contents