A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

154 JOÖ TIBOR A pálos templomok hajója (különösen az átépítésük előtt korán elpusz­tult kolostoroknál — pl.: Szentlélek, Martonyi, Gönc stb. kolostorénál — igazolható ez) rövid, mert nem lelkipásztori céllal, hanem szerzetesliturgia számára épült, a pálosok működésük első két évszázada lényegében az ön­magukkal való foglalkozás jegyében telt el. Csak 1401-ben kapták IX. Bo­nifác pápától a „facultatem studendi"-t (később XIII. Gergelytől a felső oktatásra is jogosultságot nyertek), s 1417-ben engedte meg V. Márton, hogy a pálosok nyilvános szentbeszédeket tarthassanak templomaikban és hogy világiak gyónását is meghallgathassák. A nyújtott, több^ boltszakaszos, presbitériummal meghosszabbított szentélyben helyezkedett el konventmi­séken a szerzetesközösség. Sátoraljaújhely, Márianosztra, Nagyvázsony stb. templom alaprajza a XIV. századba hajló ferences minta rokona. Még a pálosok országos, sőt nemzetközi főkolostora szerepét betöltő budaszentlőrinci kolostor ásatásai is azt bizonyítják, hogy az ország legna­gyobb kolostorának minősített kolostortelepüléshez sem tartozott — az is­mételten növelt átépítés után is — csak egy 50 méter körüli hosszúságú templom. A pálosoknál a hajó tagozása a korai időszakban elmaradt. Több­hajós templom csak elvétve (Csatka, Tüskevár) és csakis átépítés utáni ál­lapotban fordult elő. Ez is összefügg a templom eredetileg tervezett (csak szerzetesliturgiára szolgáló) céljaival. 7. kép. Folyosórészlet

Next

/
Thumbnails
Contents