A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)
JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ 153 tye számára keményfából öltözőszekrényt, valamint gyóntatószékeket készíttetnek. (1797) Ebben az évben az udvar és kert között kőlábazatú léckerítést készítenek és a belső kolostorudvarban befedik a kvadrum-kutat. 53 1800-ban a Helytartótanács segítségével rendbehozzák a tetőt, s a következő évben elvégzik a külső vakolást és meszelést 3 ', 1804-ben elvégzik a máig is megmaradt oltárkép cseréjét." 1805-ben budai festőkkel kifestetik a sekrestye feletti oratóriumot és a kápolnából alakított refektóriumot. 01 ' 1807-ben készíttetik a refektórium intarziás falburkolatát 0 ' 1821-ben a templomban kőművesekkel belső átalakítást végeztetnek és a szentélyből kivetik a régebbi trónust, stallumot. 58 1863-ban a piarista háztörténet többszöri földrengés káros hatásairól emlékezik meg, melyek falrepedéseket, porréteget, s a templom egykor elegáns plasztikájának pusztulását idézték elő. 59 A templom és a kolostor építéstörténetére vonatkozó lényegesebb adatokkal a következő évtizedekben már nem találkozunk. A piaristák 1948-ban elhagyják Sátoraljaújhelyt; a templomot és a kerengő folyosók déli szakaszaiból a földszinti és első emeleti részt (a sekrestyével, oratóriummal és a közvetlenül előttük levő folyosó-szakasszal, valamint a templomtoronnyal együtt) a plébánia használja, míg a kolostor épületéből kollégiumot („Kossuth kollégium") alakítottak ki. A kollégiumot 1961—62-ben tatarozták, s 1966—67. években tárta fel és restaurálta az Országos Műemléki Felügyelőség a déli bejárat feletti homlokzat freskóit. A templom főoltárának és szószékének restaurálására 1969-ben került sor, de mielőbb szükséges lenne a teljes templom-belső és a berendezések restaurálása, de ezt megelőzően — az OMF által már elő is irányzott — megfelelő régészeti feltárás, falkutatás stb. elvégzése, s az értékes részleteknek a kellő bemutatása is. 1971 decemberében már lebontották és restaurálásra elszállították a két mellékoltárt is. II. A templom és kolostor alaprajzai, alaprajzi összehasonlítások Minden középkori eredetű pálos kolostortelepülés — így az újhelyi kolostortelepülés is — azt mutatja, hogy a kolduló rendi kolostorok és templom-alaprajzok sémáját követték. Egyre több pálos alaprajz megismerése igazolja a jellegzetességeket, nem vitatható sajátságokat, s ezek alapján rögzíthetjük, hogy a pálosok is — következetesen betartott — rendi instrukciók szerint építkeztek, sőt valószínű, hogy templomaik, kolostoraik építését — még királyi, vagy főúri alapítás és építtetés esetén is — maguk végezték, irányították, illetve állandóan ellenőrizték. Ennek módja lehetett akár az, amit Zolnay László állít 60 : „budaszentlőrinci építőmesterek segédkeztek az ország mintegy száz pálos kolostorának építésében, bővítésében"; akár az, hogy egy-egy vikariátuson belül ment a vikárius, vagy perjel utasítására a templom-építésben járatos, az instrukciókat ismerő kőfaragó, vagy építőmester az építkezések irányítására, azoknál való közreműködésre. Az építkezések központi irányításának ellentmond viszont a pálos építkezések nagy időbeli és számos formai eltérése.
